Én reagálom túl?

Úgy érzem, kezdek megőrülni a férjem mellett. Volt időszak, amikor sokkal rosszabb volt, mégis most jött el az a pont, hogy nem tudom elviselni. De néha meg úgy érzem, hogy én vagyok túlérzékeny. A gyerekünk születése után volt a legnehezebb, amikor alig segített a babával, de pl. leb*szott, ha nem volt beágyazva vagy 5 percnél tovább fürödtem, amíg neki kellett a babánkkal lenni. Sokszor azon stresszeltem, hogy minden legyen rendben a házban, hogy este, amikor megjön, nehogy valamibe beleköthessen(pl. szagolgatta a levegőt, hogy itt ma biztos nem lett kiszellőztetve, pedig természetesen sosem volt büdös otthon). Egy ideje azért visszavett. Mostanában olyanokba köt bele napi szinten, hogy valamit nem az open feliratnál nyitottam ki vagy a mosogatógépben nem csoportosítottam az evőeszközöket. Meg néha nagyon bunkón beszél velem. Mindig neki kell okosabbnak lenni. De a legrosszabb az, amit a szexszel csinál. Hónapokig minden este megkérdezte, hogy szexelünk-e és ha nemet mondtam, mindig megsértődött, puffogott, veszekedett, zsarolt érzelmileg... Nap közben fogdos, csapkod, bámul és megjegyzéseket tesz állandóan. Pedig sokszor belemegyek akkor is, amikor nincs kedvem, csak sajnos nekem sokszor kellemetlen/fájdalmas. Illetve észrevettem, hogy ha mondjuk 3 nap kimarad, akkor kezd el igazán bunkón viselkedni velem nap közben is. Volt, hogy nőgyógyászati műtét napján este azzal piszkált, hogy ő márpedig orális szexet akar. De ő azt mondja, hogy nem érzi, hogy baj lenne köztünk, meg hogy mostanában túlérzékeny vagyok stb. Vajon tényleg én reagálom már túl?