Milyennek gondoljátok ha valaki az első szerelmével éli le az életét?

Én az első igazi szerelmemmel és barátommal vagyok több mint 3 éve.Vele szeretkeztem először és ez nagyon erős kötelék.

Mármost:még mindig hiszem és tudom,h.vele akarom leélni az életem,jóban-rosszban,ahogy mondják.

De:hiába szép és jó minden,egyszer felvetődik az a (természetes)gondolat:milyen lenne mással?

Nálam is megtörtént ez.A "más"kicsit mindig érdekesebb,vonzóbb,izgalmasabb,még akkor is ha nem jobb.Erre rá kellett jönnöm.Odaálltam a szerelmem elé,és közöltem vele,mármost én elmegyek és kipróbálom mással.Így.

Sírt,amikor elmentem,de nem tartott vissza,elengedett,pedig nagyon szeretett.Én meg megcsaltam őt egy másik pasival,csak azért,h.rájöjjek,egyáltalán nem jobb,csak ugye,az újdonság ereje.És arra is rá kellett jönnöm,hogy mennyire szeretem Őt.

Tehát visszamentem hozzá és ő megbocsátott:)

Azóta fél év telt el,de sose vágta a fejemhez,hogy mit tettem.És jobban szeretjük egymást mint annak előtte!

Persze,ez kivételes talán.De nagyon-nagyon kell vigyázni arra az első szerelemre,mert az a legszebb,ha nem is a legtartósabb...

Ritka,de kivételes és csodálatos.:)

Én lassan 22, a párom 25 lesz (kereken 3 év van köztünk, minusz 1 nap :) ).

19 voltam, amikor megismekedtünk. Mindkettőnknek a másik volt az első, együtt veszítettük el a szüzességünket. Volt egy év távkapcsolatunk, háromnegyed év együttélés, 3 hónap távkapcsolat, most megint együtt vagyunk. Nyáron megint elszakadunk egymástól kicsit, de ez nem tántorítja el egyikünket sem. 2 és fél távlatából még mindig azt tudom mondani: szerelmesek vagyunk egymásba, mint megismerkedésünkkor, és mindketten úgy gondoljuk, hogy a sírig együtt leszünk jóban-rosszban.

Szóval szerintem nem lehetetlen a dolog :)

Még annyit: Egy év után megkérte a kezem, igent mondtam, most az esküvőt tervezzük, de még meg kell várnunk a diplomaosztót sajnos... Az pedig még két év...