Milyennek gondoljátok ha valaki az első szerelmével éli le az életét?

Személy szerint szerencsésnek! Gratula hozzá!( megoszthatja a titkát velem is ;) )

Hogyhogy milyennek? ÉN első körben, nem gondolok semmit. Ha jobban utána gondolok, azt gondolom, hogy élhetett volna még, főleg ha az illető fiú, akkor szinte biztos a félrelépés. Ha lány... hát lehetett volna több tapasztalata, de hát ha neki az első az igazi, élete szerelme, akkor minden rendben, ő dolga, senkinek semmi köze hozzá.

Nem feltétlenül szerencsés a dolog,megjegyzem elég ritka is.Egy idő után az ember fejében biztos megfordul,hogy miylen lehet mással ezt meg azt csinálni..meg honnan tudja az ember mi a jó neki ha nincs viszonyitási alapja? Én igy gondolom,DE a környzeetmben van rá példa,hogy valakik elsők votlak egymásnak minden,és hosszú évtizedek óta nagyon boldogok egymással (annak látszanak).A romantikus tinilány koromban persze én is ezt tartottam a legjobb dolognak a világon:-) mostmeg már úgyis lekéstem az első szerelmemről,úgyh nem tudok személyes tapasztalattal példálózni:-))

Én is úgy szeretném!:)

Én még az első szerelmemmel vagyok és most úgy érzem hogy szívesen leélném vele az életem de ennek kicsi az esélye mert ő még csak 16 éves és buknak rá a pasik és attól félek hogy egyszer el is csábul:(

Nagyon jo!Mert ha mar masodszor vagy valakivel az mar nem olyan izgalmas es nem olyan jo mint az elso ha legelsore jol megy azz nagoyn jo.

Hát, ha majd 25 évesen is ezt mondjátok, hogy örök élet meg két nap, akkor talán... de persze még az sem garancia semmire... 15 évesen meg főleg. Nem kiábrándításképpen mondom...

na jo, megsugom neked, hogy par ev mulva ez elmulik. En 21 voltam, amior az elso szerelmemmel megismerkedtem, mindketten azt terveztuk, majd egyutt eljuk le az eletunket. Meg mindig egutt vagyunk 1, 5 ev utan, de mar korantsem gondolom igy. A te korodban mindenki igy velekedik.