Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Én reagálom túl? Vagy már tönkrement?
5 éve vagyunk együtt, 1 éve vagyunk házasok, és most úton van a baba is.
Megvan mindenünk, 2 éve lakunk együtt, nemsokára el tudjuk indítani a saját vállalkozásunkat. Szóval ilyen téren tényleg minden jó.
Viszont már az elejétől fogva volt konfliktusunk az együtt töltött időről.
Ilyenkor veszekedtünk általában csak.
Eleinte úgy láttam ő is próbált változtatni, hogy tudjunk több minőségi időt együtt tölteni, utána már rám hárította, hogy szervezzem meg programot mit csináljunk stb.
Röviden romantika terén semmi a kapcsolatunk. Az eljegyzésünkön kívül sose tett semmit, mindig azt mondja, hogy ő ebben nem jó.
Én tényleg próbálok mindent megérteni, de nem vagyok biztos benne, hogy ő megért e..
Sokszor úgy éreztem, érzem, hogy ezeket a veszekedéseket inkább csak hisztinek fogta fel a részemről, és nem is vette komolyan.
Mert miután megbeszéljük, kiadom magamból utána megnyugszok, és újra hiszek magunkban.
De most, gondolom a hormonok is bőven rátesznek, úgy érzem életem egyik hibáját követtem el, és így a gyerek miatt nem lesz sose egyszerű kilépni ebből az egészből.
Egyre többször érzem azt, hogy rég felkellett volna adnom.
De közbe tudom, hogy amit elértünk, azt mind együtt sikerült, a sok munkával!
A szexuális életünk is az utóbbi időben a béka feneke alatt van..
Mi lesz így velünk? Mit tudok tenni szerintetek?
Nagyon kell mérlegelni, hogy mit rúgsz fel, mert a házba ő is bele tette az életét, a munkáját, sőt, ahogy mondtad, otthon dolgozik, gondolom valami műhelye van.
Nem lenne okos dolog egy válással arra kényszeríteni, hogy eladjátok és osztozzatok.
Amúgy, mondom, én félnék a helyedben a csávótól, hogy előjön belőle valami agresszió, ha válni akarsz.
Tervezéssel kellene inkább töltened ezt az évet.
Higgadt tervezéssel.
Igen, közös, hitel is van.
Külön pénzem nincs, minden közös..
Azt kimaradt, elnézés, azért nem vihetem el a gyereket, mert a szüleimhez tudnék menni, akik az ország másik felében élnek.
Nincs senkije, nem kurvázik.
Szex szokott lenni, amikor ,,jóba’’ a vagyunk..
Azt értem engem nem szeret már, de hogy a saját gyerekét? Együtt terveztük, vártuk.. amikor együtt vannak (pl karácsonykor) akkor tök jó volt, elvoltak, játszottak.
De a szürke hétköznapokon konkrétan tényleg annyi, hogy megszeretgeti, aztán megy is tovább..
"Azért mentem hozzá, mert szeretem, és mindig bennem van a remény, hogy tényleg jobb lesz!"
Tehát sosem volt jó, nem volt elég az együtt töltött idő.
Még tudnátok együtt jó dolgokat csinálni, akár hárman is. Ha ketten elmennétek valahova, az is jó lehetne.
Ha minden közös, akkor a fele a tied. Miért kéne a szüleidhez menned?
"De a szürke hétköznapokon konkrétan tényleg annyi, hogy megszeretgeti, aztán megy is tovább..."
Mit dolgozik a párod egyébként?
Te tudsz otthonról dolgozni, pénzt gyűjteni külön, magadnak?
Vidd ki gyakran karban a kisgyereket apához az udvarra, műhelybe, megnézzük mit csinál apa, hacsak nem kap miatta idegrohamot a fickód.
Beszélgethetnél közben az ügyfeleivel, megkínálni őket sütivel, kávéval, hátha valamelyikkel kölcsönös szimpátia ébred bennetek.
Esetleg valamelyik ravaszabb pasas meglátja a szemedben, hogy kiéhezett vagy, bekéredzkedik a mosdóba a házba, aztán hozzád nyúl, míg a férjed kint szerel...
"Azt értem engem nem szeret már, de hogy a saját gyerekét? Együtt terveztük, vártuk.. amikor együtt vannak (pl karácsonykor) akkor tök jó volt, elvoltak, játszottak."
De, biztosan szereti, ahogy téged is, csak a maga módján.
"Azt kimaradt, elnézés, azért nem vihetem el a gyereket, mert a szüleimhez tudnék menni, akik az ország másik felében élnek."
De mi az, hogy nem viheted el? Te lemondanál róla inkább?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!