Voltál már reménytelenül szerelmes? Mi a sztorid?

3 évig tartott, első gimiben kezdődött. Szép csendesen múlt el, ehhez kellett az, hogy ne lássam nagyon sokáig, voltam irtózatosan zárkózott közben, meg egy fél évig úgy éreztem, hogy "érzéketlen" vagyok, aztán felkeltette valaki más a figyelmem, addig abszolút nem - na, akkor éreztem, hogy túl vagyok rajta. Pedig az sem jött össze, akkor.

19/L

voltam én is... már lassan 1 éve az vagyok... buliban ismertem meg, beszélgettünk, ilyesmi, mert nem közös a baráti körünk ugyan, de van jó pár ember, aki mindkettőnkkel jóba van, vagy ismer.

sztem csak egy kaland vtam neki, azóta nem beszéltünk, hiába futunk össze gyakran. én meg azóta nem tettem túl magam rajta, hiába vtak már más srácok azóta az életemben, mindenkit hozzá hasonlítottam, így semmi tartós nem jött össze.

azt mondják, az idő segít, hát remélem... :\

18/L

Igen többször is. Ráadásul sokáig is tartottak, az én hülyeségem miatt. Mert 1,5 évig nem csináltam semmit csak ábrándoztam, álmodoztam, és idegeskedtem. Amikor végre elmondtam neki, és ő elutasított, akkor 1-2 hét és túltettem magam rajta és szinte el is felejtettem az egészet.

Most viszont van egy lány, akivel múltkor találkoztam véletlenül. Sokat beszélgettünk. Megbeszéltük hogy majd tartjuk a kapcsolatot és találkozunk. Később írtam neki egy mail-t, hogy kéne találkozni, de nem válaszolt. Írtam neki még 1et, arra sem. Később, megtaláltam az egyik közösségi portálon, de ezek után nem hiszem, hogy van e értelme tovább erőlködni. Szerintetek?

Csak az a baj, h állandóan rá gondolok. :(

Köszi a választ előző. Megpróbálom... :)

Egyébként a legjobb megoldás a szerelmi bánatra, a társaság, buli és új emberek megismerése lenne. Csak sajnos nekem nem igazán vannak lehetőségeim. R*hadt sz@r helyen lakom, bunkó emberek közt.