Aki szintén ilyen, az tudna mesélni?

Igen, könnyebb lesz, ha megértem.

Ha elhiszem, hogy a pozitív is igaz, akkor nem feltétlen kell változás.

Nem menne terápiára, oda az meg, aki el hiszi, hogy beteg. Anno volt ptsd-m, mindenki mondta, hogy az, nem hittem el, és csak akkor mertem segítséget, amikor én láttam be. Szóval ezt tőle sem várom el.

Annyit szeretnék érteni, hogy a negatív mellett a pozitív is igaz, és akkor elengedem.

Egyébként magától sosem "bunkó" velem. Ha például egész nap egy témát futtatok, akkor nap végére már lehet, hogy olyan hangon mond durva dolgokat, hogy akármilyen higgadtan, korrekten beszélek vele, az már nem segít. Olyan sosem volt, hogy ő nekem esik, vagy ők nélkül bántana. Ezeket én tudom kihozni belőle. Viszont nekem meg ez azért nem elfogadható, mert belőlem könnyű kihozni egy idegroncs állapotot, de azt, hogy bunkó legyen, szinte lehetetlen.