A feleségem engem okol azért mert császáros lett mindkét gyerek. Szerintetek jogos?

Hagyni kell a nőt szülésnél kb mindent… ha biztonságban érzi ha a párja ott van mellette akkor ott kell lenni, ha simán akar szülni akkor mindent tőled telhetőt megtenni hogy ebben segítsd, könyörögni a dokiknak hogy próbálják meg így és ha sehogy nem jön össze csak abban az esetben császár.. ha kell akkor magán, és gyűjteni és esetleg félretenni, de sokat ismerek akik hitelt is felvettek ez miatt.. hogy kevésbé alakuljon ki rossz élmény/depresszió stb…

Anyuka tudja mi lesz neki(k) a legjobb, a traumatizált szülésélményt nagyon nehéz feldolgozni, nekem 5 évembe telt… de még mindig nem az igazi”…. :/

Kineziológia? Az is sokat tud segíteni. Az meg hogy mondod hogy segítesz a gyereknél édes kevés a szép szó, csináld! Háztartásban is vedd ki a részed! Ha a szüleidnek nem akarod hogy elmérgesedjen a viszony akkor állj ki a feleséged mellett, és találkozzatok velük ritkábban, jót fog tenni a feleségednek ha hagysz neki időt, lenyugodni is, és megpróbálsz jobban helytállni, a hormonok a minden is… nagyon nehéz most neki.

Császár - Nem jogos. Bár ki tudja, ha ő szeretett volna egy távolabbi, de természetes szülés párti kórházba menni... Te meg leszavaztad a távolság miatt, akkor lehet kicsit igaza is van. (köztudott, hogy nem egy kórház van itthon, ahol minden 2.szülés császár, meg olyan is, ami annyira természetes szülés párti, hogy az oxigénhiányos gyerekek 70%-a onnan kerül ki, aztán terápiára hordják hozzánk a szülők :( sajnos nagyon nem mindegy, hol szül az anya...)

Elhízás - hát neked sem ártana, ha egészségesen érkeznél, semmi bajod nem lenne, ha ő elkezdene diétásabban főzni. Torna édes kevés a fogyáshoz.

Nagyszülők - hát itt is ismerni kellene a másik fél álláspontját... Ha nagyon belefolynak az életetekbe, akkor az elég idegesítő.

Összességében teljesen nyilvánvaló, hogy a feleséged haragszik rád, keresi az indokokat, hogy minél jobban eltávolodjon tőled. Ennek nem hiszem, hogy a császár volt a kiváltó oka. Lehet szülés utáni depresszió, vagy egyszerűen boldogtalan már melletted... Ezt csak ő tudja. Ha van hajlandóság rá mind a kettőtökben, akkor édesemes lenne elmenni párterápiára.

Nem tudom miért lenne kamu kérdés.

Feleséged elég káros személyiség, simán el bírom képzelni h elvalsz tőle. Igaz az is a te hibád de legalább külön vagy tőle és ritkán hallod. Azért nem hibáztat h a te spermádtól esett teherbe és kezdődött a szenvedése. Buta egy nő lehet

"Szerintetek hol lehet az igazság?"

Feltéve, hogy a történeted tényleg valódi, és nem hallgatsz el semmit: most komolyan kérdezed, hogy az, hogy őt megcsászározták, a te hibád lenne?? Szállj már le a valóságra!

1. Semmire nem kényszerítetted őt.

2. Ő kérte ki a véleményedet.

3. A döntés az övé volt.

4. Senki nem lát a jövőbe.

Ha a vádaskodását ő tényleg komolyan gondolja, és nem valami egyéb mentális probléma hozta elő nála ezt a viselkedést, akkor én már most a válás részletein gondolkodnék.