A feleségem engem okol azért mert császáros lett mindkét gyerek. Szerintetek jogos?

Nem, nem automatikusan császár, hogyha a kismama nem szeretné. Olvass utána a vbac szülésnek! Egyre többen akarnak így szülni és ha adott minden, akkor engedik is. A kórházzal kapcsolatban is rossz infód van, ugyanis általában oda mehetsz szülni, ahová bejelentett lakcím alapján tartozol, mivel fogadott orvos már nincs. Lehet, hogy a kérdező x évvel ezelőtt szült, azonban pár éve ezt a lehetőséget megszüntették. Annál szülsz, aki éppen akkor ügyel. Tervezett császár pedig hivatalosan nincs Magyarországon. Kell szerezned egy szakorvosi ellenjavallatot, és csak akkor lehet császár, illetve, ha a baba faros vagy a méhlepény beleér a méhszájba (placenta praevia) egyébként nincs ilyesmi, max magánkórhazban 2 millióért. Én is azért véreztem el majdnem a szülőágyon, mert a kislányom végig tartotta a szívfrekvenciát, hiába vajúdtam már 12 órája. Nem toltak be a műtőbe, mert a standard a hüvelyi szülés, sürgősségi császár pedig csak akkor, ha valóban indokolt az. Egyébként előszeretettel szeretik a szülést megindítani, mintsem felvágni és kikapni onnan.

Ha a kérdés nem troll, hanem valós, akkor csak szakember segíthet. Én perinatális szakembert kerestem fel a védőnőm javaslatára. A császár alatt végig ébren van a kismama, nem tudni, hogy milyen negatívan élte meg és az élményt nem sikerült feldolgozni. Ha nem a védőnő mondja, el se hiszem, hogy ilyen van. Ha perinatális tanácsadó nem tud segíteni, akkor tovább kell menni - pszichológus, pszichoterapeuta, aki segít feldolgozni. Az én élményem friss, 3 hónapos még csak, de én nem a férjemre vetítem ki. A te esetedben a feleséged valószínűleg annyira traumatikusnak élte meg, hogy könnyebb valaki mást (jelen esetben téged) hibáztatni. Üljetek le, beszéljétek meg. Mi többször átrágtuk, hogy mi történt, beszéltünk róla, nyíltan, mert kell. Én elszenvedtem, a férjem meg végig nézte szinte az egészet. Gondolhatod mit érzett, mikor a gyereket a kezébe nyomták és azt látta, hogy literszámra ömlik a vér belőlem. Sajnos őt meg később küldték ki, olyanokat látott, hallott amiket egy hozzátartozónak nem lenne szabad. Mivel ápolónő vagyok én is, tudom. A férjem feldolgozta az élményt, de én még nem teljesen. Ehhez sok idő kell szerintem. Egyelőre rettegek a szüléstől, pedig 2 gyereket terveztünk. A férjem pedig mondta, ha egy lesz csak, az sem baj. Nem erőlteti rám, ha nem akarom. Kommunikáljatok nyíltan, másképp nem fog menni.

Nem gáz, csak kicsit se életszerű.

Konkrétan mi baja a feleségednek a császáros szüléssel? Mi volt sz oka elsőre? Ha az nem viselte meg, egy tervezett császármetszést miért nem tud feldolgozni? Őt kérdezte a doki, nem téged.

Ha elsőre csalódott a kórházban, másodiknak miért ment oda?

#18:

Oké, de ezt, hogy császár lesz, gyakorlatilag a terhesség előtt is tudta a nő.

Első császár után reális lehet, hogy traumaként élte meg, és fel kell dolgoznia. De a második gyereknél már kész tények vannak.

Abszolút irreális a gondolkodása.

Amennyiben tényleg valós a probléma, akkor pszichológus kéne neki, de azonnal. Nem a gyakorin ötletelni.

Az is lehet, hogy teljesen más baja van a kérdezővel, és ez csak kifogás.