Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tudok valamit kezdeni azzal, ha papucsként viselkedik?
Sziasztok!
A párommal 3 hónapja vagyunk együtt, szóval még egy elég friss kapcsolatról beszélünk. Azonban azt érzem, hogy nem tudok mit kezdeni a behódolásával és a papucs viselkedésével. Folyamatosan azt hangoztatja, hogy ő márpedig nem az, majd mondok valamit és kérdés nélkül ugrik, átvariállja az egész napját csak hogy minden úgy legyen ahogy én akarom. Eleinte ez tetszett, de most már baromi unalmas ez a kiskutya üzemmód. Tulajdonképpen a fő problémát az jelenti, hogy egy beszélgetés során is behódol. Mondok valamit, erre ő rögtön egyetért velem. Ha valami okból kifolyólag mégsem, akkor pedig megkérem, hogy fejtse ki a véleményét, miért gondolja azt, amit. Ilyenkor jön az, hogy "jaa hát tulajdonképpen úgy gondoltam, hogy... és jön amit én mondtam. Néha filmnézésnél is észreveszem, hogy jön egy poén, ő nevet, én nem és rámnéz, hogy nem nevetek, ezért ő is abbahagyja a nevetést.
Számtalanszor beszéltem neki erről, hogy nekem milyen fontos lenne egy egyenrangú partner, akivel értelmes diskurzusokat és építő jellegű vitákat lehetne lefolytatni, ő ilyen embernek tartja magát, pedig nagyon nem az.
Beleuntam abba, hogy tálcán kínál nekem mindent, amit csak kiejtek a számon, szerintem a 3 hónap alatt egyszer nem mondott nemet, pedig került rá nézve negatív szituációkba.
Előzőleg egy nárcisztikus kapcsolatba voltam, és örültem neki hogy ez most már, végre az van amit én szeretnék. Hát esküszöm, a folyamatos vita meg ellenkezés jobb volt, mint ez.
Viszont alapvetően a srác nagyon kedves, jó az alapszemélyisége, tudom hogy ha ezen a dolgon változtatna és merne önmaga lenni akkor jól tudnánk együtt működni. Szerintetek hogyan változtassak ezen nála? Mit mondjak neki, már annyiszor próbáltam és semmi nem jut eszembe
26!
Megtörtént, nem egyszer, nem kétszer. Válasz: nem vagyok papucs, kimondom amit gondolok
27!
Miért lenne kegyetlen lecke?
Tudom hogy rossz egy elnyomó kapcsolatban élni, de akinek van mondjuk 2 agysejtje az azt is tudja hogy ez a fajta kapcsolat sem jó. Nem gondolnám hogy olyan extra dolgot szeretnék, csak egy egyenrangú partnert, akivel lehet mélyeket beszélgetni és megvitatni dolgokat.
Miért érdemelnék kegyetlen leckét? Mert nem ujjongok visongva hogy hurrá, a párom kútba ugrik ha én mondom neki és akkor megyünk mekibe mikor csak akarom? Én kérek elnézést, de nem 16 éves kis csitri vagyok, ennél én többet akarok
28!
Miért nem való nekem az intimitás? :D
Tudjátok kicsit azt érzem hogy páran azt gondolják itt hogy van egy tündérke pasi aki mindent megtesz a párjáért és egy házsártos bunkó nő akinek meg semmi nem jó.
Lehet nekem nagyok az elvárásaim, de férfire vágyom, nem kisgyerekre. Mikor megkérdezem tőle a boltba hogy milyen szalámit vegyünk akkor ne azt válaszolja hogy amilyet szeretnék meg merje kimondani a véleményét.
Gondolom nem voltatok még ilyen kapcsolatban, eleinte tényleg nagyon jó hogy mindig az van amit akarsz, csak amikor közösen kell megbeszélni valamit és akkor is magadra vagy hagyva, na az már elkeserítő.
Ha ezért nem érdemlek intimitást, mert egyenrangú társat akarok, akire fel tudok nézni ám legyen. De nem gondoltam hogy ez akkora bűn lenne
Papucs, kiskutya, kisgyerek. Így jellemezted őt. Három hónap alatt állításod szerint rongyosra beszélted a szád, mégsem tud az igényednek megfelelni.
Mindezt pont abban a három hónapban, amikor a kapcsolat még az egymás személyiségében való lubickolás dinamikáját kéne, hogy hozza.
De te a nagy magabiztosságodban a kuytuspasit nyúzod, ahelyett, hogy újra kimerészkednél párkeresés útvesztőjébe, mert neked többet ezek után már nem kell pasi.
Nagyon karakán, nagyon önálló.
Nem vagyok egy vátesz, de amit ide írtál, az alapján még van mit megfejlődni.
35!
Idézd, ahol én azt írtam hogy "többet ezek után már nem kell pasi"
Nem lehetséges hogy inkább azt írtam hogy egy darabig szingli szeretnék lenni? Szerintem azért az nem egy olyan hű de extra dolog, de lehet hogy te vagy picit elmaradva, de mikor kilép az ember egy kapcsolatból akkor ajánlott egyedül lenni egy darabig, feldolgozni az eseményeket, önismeretet tartani, ilyesmi.
De természetesen javíts ki ha tévedek, nem vagyok egy vátesz ;)
Figyu, ennek így rossz vége lesz, ha már az eleje, a nagy rózsaszínű szerelem időszaka sem jó neked.
És én nagyon azt látom, hogy ez nem jó neked, és hogy pontos legyek EZ A PASI, úgy ahogy van, nem jó neked!
Egy kapcsolat az első hónapokban pont hogy nem az ellentétek kereséséről kellene hogy szóljon, hanem az önfeledt egymásba feledkezésről, nem?
Mi lesz később ha tényleg jönnek a problémák?
Amúgy lehet, hogy ő ilyen "papucs-típus", mert ahonnét jött (család, anya, előző kapcsolat), ez volt a bevett szokás.
Gondold át most, még az elején. Ha neked ez így nem jó, ha nincs szerelem a részedről, akkor vess véget a kapcsolatnak.
Köszönöm az értelmes és segítő kommenteket.
Azt hiszem bennem is megérett a szakítás gondolata mindezek elolvasása után. Megtettem mindent ami telik tőlem, de sajna nem illünk össze. A közeljövőben szakítani fogok vele
Leírásaid alapján azt látom rám van szükséged,velem aztán mindent meg tudsz beszélni amit csak szeretnél,ha döntést kell hozni akkor dönteni is fogok.
Ha kíváncsi vagy a véleményemre akkor azt el is fogom mondani.
Amit nem szeretek azt nem fogom titkolni mert semmi értelme.
Egy kapcsolatban nagyon fontos a rendszeres kommunikáció.
Ha sikeresen ki tudtál lépni a kapcsolatodból majd feldolgoztad az eseményeket és készen állsz egy újra írj rám. 🙂
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!