Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Rosszul teszem, ha ezért elválok?
Sziasztok!
A férjemmel több balhénk is volt, de tavasz elején volt egy ominózus alkalom, ami óta teljesen kiüresedtem, kb. eltűntek az érzéseim. Ott nagyon kifordult magából és ocsmány módon viselkedett, majd ugyan bocsánatot kért (annyit mondott, hogy "sajnálom"), de már másnap balhézott velem megint, mert nem tetszett neki, ahogy hozzászóltam (nyilván nem babusgattam, sőt, flegma voltam, ha hozzám szólt, mivel egész nap csak bőgtem amiatt, amiket mondott nekem, ráadásul mások előtt részegen).
Most ott tartunk, hogy megmondtam neki, hogy elegem van abból, hogy a megbánás szikráját sem tanúsította (nyilván azóta is balhéztunk már amúgy), és hogy ez így nekem nem elég. Azzal védekezik, hogy hát "Ő mennyit vezekeljen ezért?", miközben a "vezeklés" annyit jelent, hogy ha más balhé közben felhoztam a dolgot, akkor azt szajkózta, hogy már bocsánatot kértem. :D Annak ellenére, hogy az emberi méltóságomban alázott meg, egyszer nem ült le mellém biztosítani arról, hogy megértette, hogy mit tett, a hatását, és nem ígérte meg, hogy nem teszi többet. Szépen betuszkolta a szőnyeg alá és kb. azt várja tőlem, hogy én is tegyem ezt.
Ezt elmondtam neki is, erre az volt a válasz, hogy hát ő nem ilyen, hogy monológokat toljon, én meg mondtam, hogy semmi probléma, csak akkor én kilépek az életéből, erre azt mondta, hogy jó.
Már korábban (néhány hete) megmondtam neki, hogy nem fog menni, de akkor sem mondott kb. semmit, harapófogóval kellett belőle kihúzni, hogy hát ő szomorú ezért.
Nekem elegem van ebből, ha annyira nem képes, hogy rászánjon 2-3 órát, hogy átgondolja, hogy mit tett, akkor én minek tegyem bele az energiát, hogy küzdjek ezért a sz.rért, amit házasságnak csúfolunk? Pláne így, hogy konkrétan tudja, megmondtam neki, hogy lelépek, de a büszkesége meg a védelmi mechanizmusai akkor is fontosabbak.
Persze így kisarkítva nem a valós képet festi le róla a dolog, tettekkel napi szinten bizonyította és bizonyítja a szeretetét, mindig számíthattam rá, de közben eldobhatónak, megalázhatónak érzem magam és nem érdekli.
Bocsi, hogy ilyen hosszú, ki vagyok borulva. Te mit tennél?
válasza:Köszönöm a válaszokat! Én úgy érzem, hogy sepregetek a magam háza táján is, és egyetértek egyébként azzal, hogy azt várom tőle, hogy más legyen, mint aki, ez valóban nem megfelelő. Az a helyzet, hogy folyamatosan kavarognak a gondolataim, abból álltak az elmúlt hónapjaim, hogy magyaráztam a viselkedését, kerestem a saját felelősségem, meg is találtam, látom is, de valószínűleg nem vagyok elég érett ahhoz, hogy ezekre támaszkodva elengedjem ezt. És kb. ez a folytonos ciklus megy, hogy dühös vagyok, magamra vállalom a sz.rt, legalábbis meggyőzöm magam róla, aztán nem bírom tovább elnyomni (nyilván ebben benne van az is, hogy magamnak is hazudok arról, hogy meggyőztem magam), aztán kibukok és kezdődik újra. Most jelenleg már ott tartok, hogy lesz.rom, ha az egóm miatt van, vagy ha az egész az én hibám, csak legyen már vége ennek a vekengésnek. Közben azért telik az idő, gyermektelen nő vagyok, és amit fixen tudok, az az, hogy ebbe a kapcsolatba nem vállalhatok gyereket (az megint más kérdés, hogy tényleg akarok-e, de az örökbefogadás gondolata fiatal felnőtt korom óta itt van bennem, de nyilván az lenne a cél, hogy segítsek, nem az, hogy még jobban megnyomorítsak egy másik embert azzal, hogy balhék közepette kelljen felnőnie a sok kora gyermekkori trauma után). Ez is itt van, hogy az összejövetelünk után egyetértett velem abban, hogy ebbe a világba gyereket vállalni nem feltétlenül a legjobb döntés, így az örökbefogadás a megfelelő út, de már erről sem így gondolkozik. Bocs a csapongásért, egyértelműen nem a legjobb helyen vagyok jelenleg mentálisan, kb. csak rinyálok, de ez telik jelenleg.
Csak közben meg ott van bennem sok minden, együtt ápoltuk például a kutyusomat, amikor haldoklott, összeborulva sírtunk, amikor elment, szóval nem egy ördögi teremtmény ő sem. Annyira össze vagyok zavarodva, nem is tudok normálisan meg racionálisan gondolkozni.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!