Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tehetetlennek érzem magam a párkapcsolataimban. Ha fejükbe veszik hogy szeretnek, akkor van kapcsolat, ha az ellenkezőjét akkor nincs. Nem érzem, hogy hatással lennék bárkire. Szakitsak?
Jellemző a kapcsolataimban az hogy csak a másikon múlik minden:(
Örülök nagyon ha viszontszeret az akit szeretek, de amikor a másikban múlik, az valoban el is mulik es elhagynak.
Annyira kezd olyan érzésem lenni mintha a masik ember egy kitalát világban élne amihez semmi közöm nincs. Egyszer egy istennőnek hisznek akinek lehoznak mindent, masszor meg pálfordulás van.
Sem azt hogy istennonek nézzenek, es sem azt hogy egy senkinek nezzenek es elhagyjanak NEM ÉN váltom ki. Hanem kivetítenek rám valami fantáziavilágot.
A mostani kapcsolatomban meg ez eléggé élesen látszik is.
Harc kuzdelem megy értem ugy, hogy en itt vagyok neki szimplán szeretve, de az agyában él egy kitalácio hogy en elakarom hagyni es mindent megtesz értem, hogy ne.
Ennyi erovel később meg azt veszi a fejébe, hogy már meg nem kellek..
Ugy érzem en állandoan tehetetlenul csak végigasztisszálom végigmozizom csak a kapcsolataimat es azt hogy a másik egyszer hősszerelmes máskor meg nem az.
válasza:Elég kesze-kusza amikről írsz. Valószínűleg a lényege valós, hogy nem vagy jelen a kapcsolatban, aminek elég sok oka lehet. Ha nagyon komoly irányba akarunk menni, akkor pl. voltam egyszer egy olyan nővel, aki felvette a személyiségem, neki valójában nem volt. Letükrözött engem, általában a viselkedésem, a gondolataim, stb.. Talán ezért vetítenek rád ennyi mindent?
Ha egész életedben ezt érezted, akkor valami itt is lesz a háttérben és biztosan kihagysz pár fontos infót, nem a "pasik agyáról" van szó.
Nézzuk a kezdeteknél.
Amikor udvarol nekem egy srác (aki elhagy később..),már itt az elején sem en határozom meg a masikban azt, hogy nekem udvaroljon.
Valaki udvarol valaki meg nem.ez az ő döntésük. Es nem tehetek rola.
Tehát már csak arrol sem én tehetek hogy vki udvarol es vki nem. En kb ha matematikailag nezem az "állo golyo vagyok" es a másik a mozgo. Megkornyékez engem, mig mások elkerulnek.
Aztán a többi ha megszeretnek vagy ellenkezoleg esetleg kihasznalnak az már megint nem az en befolyásom dontésem volt, hanem a másiké.
Es igy tovabb egészen addig amig a másik mozog vagy elhagy.
Most az egyik golyo engem "bombáz", körülöttem sündörög, szoros kapcsolatot akar velem.
Aztán nézhetem majd ennyi erovel azt is ahogy kikerul es elhagy.
válasza:Már az is egy előszűrő hogy vki udvarol e vagy nem. Már ki is esett akinek annyira nem kellek hogy mégcsak nem is udvarol.
Persze azt hogy nem akarok semmit meg tudom mondani. De párkapcsolat erdekelne. Amikor en a masikkal akarok lenni de a másik meg egy fantaziavilagot vetít ki rám.
A jelenlegi kapcsolatomban én vagyok az akiért harcolni lell mert barmikor lelép. Es megy a küzdés.
A valoság meg az, hogy en szeretem őt le se akarok lépni, nem kell senki, csak ő.
De ő nem a valoságot nézi, az ugy nem is érdekli.
Harcol egy nőert mint a filmekben.
Aztan meg majd megint palfordulas gondolom.
Már meg nem kell a nö. Mert később meg olyan a fantáziavilága rolam hogy mégse.
válasza: válasza:Igen akkor mások is értik atérzik mi ez amikor a párunknak csak vmi kivetítese vagyunk es ránk akarnak egy képet húzni.
Az addig oké is míg egyezik azzal amit én akarok(hogy szeret), de gyakorta aztán meg egyszercsak nem szeretnek. Holott ugyanaz vagyok akit egyszer szeret egyszer nem..az ő fantáziavilága változik csak:(
válasza: válasza:Ezerszer elmagyaráztuk már, hogy ez azért van, mert kizárólag toxikus kapcsolataid vannak. Mindig mentális sérültet választasz, mivel te is az vagy. Mutatom, hogy van ez nálunk, normálisaknál:
Először is, nem jövök össze minden "mozgó golyóval". Attól, hogy ő próbálkozik, nem muszáj a közeledését fogadni. Máris van beleszólásom a saját életembe. Akkor leszünk együtt, ha MINDKETTEN azt akarjuk. Aztán kimutatom neki a szeretem, ő pedig ezt érzi. Nem harcol láthatatlan ellenségekkel, nem kell küzdenie senkivel, mivel az érzés kölcsönös, azért vagyok vele, mert szeretem őt. Mivel egészséges, nincsenek komplexusai, tehát nincsenek ilyen zavarok a fejében, a valóságot érzékeli. Nem találom ki, hogy nem változom, csak az ő fantáziájában, mert tisztában vagyok vele, hogy mindenki változik kisebb-nagyobb mértékben, maga a kapcsolat is. Épp ezért, ha valamelyikünk úgy érzi, hogy az már neki nem megfelelő, akkor ki fog lépni. Nem csak rajta mik, ugyanannyira múlik rajtam is. Ez lehet ő is, lehetek én is.
Nem gondoltál még rá, hogy ideje lenne felkeresned egy pszichológust? Egyértelmű, hogy szükséged lenne rá.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!