Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Párom beszól hogy en csak telefonozni tudok, meg mindenre alkalmatlan. Mindig kritizál akkor miert nem keres mást es hagy engem békén?
Állandóan leminősít, önbecsülést akar rombolni.
Aztán jelzem neki hogy ezek sértések, azt mondja visszavesz, es ilyenkor elvárná azt hogy 2 pillanat alatt en mosolyogva mondjam hogy steretlek es ömlengjek.
Azaz belém áll, felidegesít, aztán számonkér hogy miért flegmázom mikor mondta hogy visszavesz.
Mondtam neki azt is ha en neki alkalmatlan vagyok, keressen akkor alkalmast.
Aztán arrol győzköd hogy de engem szeret, akármilyen sz.rnak is tart.
Komolyan mondom abszolut demotivál a barátom, jelenleg ott tartok hogy ha pl edzeni is akarnék csakazértse teszem ilyen gyökér miatt.
Továbbra sem értem miért magyarázkodsz, és miért nem dobod ki?
Nekem is volt egy toxikus kapcsolatom, folyamatosan lenézett engem mindenért, földbe tiporta az önbecsülésem. Mikor meguntam, mert belebetegedtem, szakítottam és tiltottam mindenhonnan. 1 évig tartott amíg összekapartam az önbecsülésem. Megfogadtam, hogy soha többet nem hagyom ezt senkinek, ha nem vagyok valakinek a főnyeremény, akkor nem állok szóba vele.
Most 8 hónapja van barátom, lehozza nekem a csillagokat is. Es boldogabb vagyok mint valaha. Pedig voltak fiúk, akik próbálkoztak, de észrevettem a jeleket, ami alapján kikosaraztam őket.
Ha jól válogatod meg a pasikat, kicsi a valószínüsége, hogy így bánnak veled. Nem vagy a kapcarongyuk, de ez csak rajtad múlik. Hogy mit tűrsz el.
"Most 8 hónapja van barátom, lehozza nekem a csillagokat is. Es boldogabb vagyok mint valaha. Pedig voltak fiúk, akik próbálkoztak, de észrevettem a jeleket, ami alapján kikosaraztam őket."
Nézd ugy, hogy ez az a pont.
Azt hiszed végre a helyén van minden. Azt hiszed a sok szűrés, kikosarazás válogatás, exekkel csalódás utan végre aki tisztel becsül, lehozza a csillagokat es rajongásig imád, és komoly és számíthatsz rá. Megérte a sok szakítás, egyedüllét, önfejlesztés meg a többi.
Es boldog vagy.
Es akkor kapod a "pofont" hogy te alakalmatlan vagy. Te ilyen vagy, te olyan vagy.
Az egyetlentől akiben hittél vagy hiszel. Akiben bízol. Akire alapoztál.
Es kiderül hogy ő se normalis. Ahogy a többi.
"csak telefonozni tudok mást nem"
Hát pedig már mi is tudjuk, hogy van diplomád és jól keresel.
Pedig mi még nem is ismerünk.
De ő azt látja, hogy reggel felkelek, es első a telefon.
Es szabalyozni is akar, hogy legalább tennék ugy, mintha nem a telefon érdekelne, legalabb akkor, amikor együtt vagyunk.
Visszakérdeztem, hogy ugy kellene melletted élnem, hogy nem merek a telefonhoz nyúlni, éjszaka kimenni pisilni(ez is zavarja), lámpát kapcsolni, meg a többi? Hogy ezt várná tőlem olyan alapon hogy változzam érte, hogy a saját otthonomban tele legyek szorongással miatta, megfelelési kényszerekkel éljek?
Ekkor megint visszavett, hogy nem, es nem akar veszekedni sem.
De akárhányszor beszélunk, folyamat csak flegmázni tudok vele. Egyszerűen ezen most fennakadás van.
Beszólogatok neki pl ha vmit nem értettem es meg kell ismételnie, hogy tudod egy alkalmatlannal beszélsz ezert többször lassan kell elmondani nekem dolgokat.meg stb.
De ez is a kisebbségi komplexusa, hogy reggel nekem a telefon az első, es nem ő.
Vagy éjszaka leáll a zene es ujraindítom. Akkor is képes figyelni álmából is, hogy miért nyúltam a telefonhoz.
26 normális egy telefonra féltekenynek lenni?? Itt nem nekem kéne változni szerintem.
Mondtam már neki azt is hogy en meg ennyi erővel a kocsijára is féltékeny lehetnék. Mert azért kérdés az is rám vagy a kocsira költ e többet, ápolja meg krémezi, illatosítgatja porszívozgatja, engem meg nem.
27 milyen stíluson? Mire gondolsz? Életstílus, beszédstílusom, az ő stílusa? Vagy?
Nekem is volt olyan, aki beszólogatott, amikor friss jogsival vezetni kezdtem, amikor rosszul ébredt, amikor nem körülötte forgott a világ, gyakorlatilag mindig pofákat vágott, grimaszolt, forgatta a szemeit, megjegyzéseket tett. Ő egyébként mindenkinél okosabb szerinte, nem csak nálam. Irodai munkaidő helyett office timeban dolgozott, mert ugye az jobban hangzik nyolc általános mellé... Persze bele is bukott. Rájöttek, hogy sötét amúgy.
Aztán volt olyan, aki minden mondatomat kijavította gyakorlatilag, tíz éves szintjén bántott azért, mert alacsony vagyok vagy a hajam miatt, a könyveimet számolta, hány darab van, csak mert neki meg az alkoholizmusán és a mentális betegségein kívül semmije nincs... Amit ugye magának köszönhet. Előszeretettel kritizált, miközben őt sem ültetném volán mögé, de úgy a társadalomba sem, mert nem tiszta agyilag... Mindezek ellenére olyan fölényesen kritizált, mintha nem másoltól összelopkodott mondatokból élne. Egy patkány és pont.
Engem ezek az emberek ébresztettek rá arra, hogy soha nem kellett volna leereszkednem a szintjükre!!!...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!