Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ment már tönkre kapcsolata itt valakinek anyós miatt? Akár közvetlenül miatta, akár csak közvetve miatta.
Leginkább már együtt élő pároktól, házaspároktól kérdezem!
Hány év kapcsolat után, és mi volt a probléma anyóssal kapcsolatosan?
#9 De egy ilyen férfival mit lehet kezdeni? Hogy felnőtt férfiként viselkedjen az anyjával szemben is, álljon ki magáért? Ne hagyjon neki mindent, megalázást, ugráltatást, mindezek cseppnyi szeretet nélkül, és mindezután még szerető édesanyaként néz rá?
Azt hittem együtt lehet ezzel élni. De nem hogy javul, hogy jobban elviselem, hanem egyre kevésbé ahogy telik az idő. Vagy ahogy korosodok.
11#
A pasival semmit.
Vagy te integrálodsz abba bele hogy az anyjával jol kijössz es elfogadod, hogy te vagy az alárendelt, az anya után a 2. és ez harmonikusan működik is(ami lányok(lánybarátnő) esetében még esélyes is lenne, de egy felnőtt nő esetében, aki szinten anya, vagy anya lesz, az, hogy a párja anyja után legyen csak a sorban mikozben a párjára számit mind apa mind fèrfi mind családi támasz/biztonság szempontjábol, ez már nehezebben kivitelezheto ugy, hogy ebben egy felnőtt nő nem csupán hogy élni tudjon, de minőségi élete legyen.
Szóval vagy integrálodsz, es most morbid leszek es kivárod míg az anyja nem lesz már képben és x évet kell csak kihuzni, vagy keresel mentálisan is felnőtt férfit.
Nekem nem is az a bajom, hogy segít neki. Hanem, hogy csak a megalázást, a kritikát kapja, szeretetet szó szerint semmit. És ezek ellenére is úgy viszonyul hozzá, úgy ugrál neki, mintha a világ legszeretőbb édesanyja lenne.
Tehát valójában én nem is vagyok a képben a problémában.
Tisztán azt nem tudom elviselni, hogy nem tud kiállni magáért vele szemben.
Én már képtelen vagyok "páromnak" nevezni a pasimat. Közel 9 éve reménykedtem, hogy veszünk közösen egy lakást, összeházasodunk, családot alapítunk... 38 éves vagyok, ő közel 42, és nem változott irányomban semmit. Minden 2. hétvégén az anyjához megy vidékre, és át kell élnem, hogy ész érvek nélkül a családja kiközösített (a húga is asszisztál hozzá rendesen), ő meg ezt a mai napig hagyja. Sőt, velük tölti az ünnepeket is.
Úgyhogy vettem egyedül egy lakást (segítség nélkül, lakáshitellel), és amint kész a felújítás, beköltözöm, és új életet kezdek. :')
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!