Mennyire tolerálható a nőknek egy kapcsolatban ha a férj panaszkodós, pánikbeteg és hipochonder?

Na, megjöttek az empátia szószólói. Mindenki csak a pánikbetegséget vette észre. Volt pánikbeteg párom. Imádtam. Gyógyszert szedett rá, 3 év alatt egyszer volt a jelenlétemben rohama. Képzeljétek, nem dobtam ki.🙄 De ne legyetek már álszentek, vannak fokozatok. Ha pl.az illető ki se mer mozdulni a házból az igenis befolyásolja az én életminőségemet is. Nem vagyok egy örökmozgó típus, meg nem szokásom mindenhova magammal rángatni a páromat, de azért, hogy egyesz se mehessek el egy programra a párommal, azért azt egy kicsit rosszul viselném.

De ott volt a panaszkodós. Olyan párom is volt. Minden sz.r, mindenki szemét, mindenki őt bántja (némi üldözési mánia is játszott.) Nála nagyobb energiavámpírt még nem láttam. Kb.egy hét alatt lehozott az életről, pedig én se vagyok egy csupaderű típus.(Borderline volt amúgy.)

Hipochondert anyámon kívül nem ismerek, de itt az oldalon is volt, akinek az volt a párja. Olyanokkal hívogatta a Kérdezőt, hogy ő beütötte a kezét, biztos eltört, azonnal menjen haza ápolni. Orvoshoz persze nem volt hajlandó menni. Köszi, de nem baj, ha a párom mellett azért megmarad a munkahelyem, mert nem kell otthon ápolnom hetente a 36,2-es lázával.🙄

#9! Megtapasztaltam. 2x voltam súlyos depressziós. Kezeltettem. Egy pillanatig se gondoltam, hogy ezért jogom van tönkretenni más életét. Szóval nem, te gyere vissza majd akkor, ha megtapasztaltad, milyen az, amikor a párod panaszkodós, hipochonder, pánikbeteg, mert láthatóan fogalmad sincs róla, csak magaddal vagy elfoglalva, mint ezek az emberek általában.

#7

Én úgy gondolom hogy ez a férfitól függ, rajtam nem múlik hogy segítsem. De ha ő nem hajlandó segítséget elfogadni, vagy tenni magáért valamit, akkor nem látom értelmét hogy együtt maradjunk, mert csak lehúz.

Segíts magadon, az Isten is megsegít! Ez nagy igazság.

"a férj panaszkodós, pánikbeteg és hipochonder"

Amikor hozzámentél, még nem volt ilyen?