Szerintetek meddig van értelme egy olyan kapcsolatnak, ahol nem hallgatják meg a másikat?

3 éve vagyunk lassan együtt és van egy 1 éves gyerekünk, de szinte sose lehet semmit sem megbeszélni, mert ha beszélni próbálok egyből ideges lesz és azt mondja menjek el pszichológushoz, pedig tényleg tök alap dolgokról beszélnek vele. Az érzéseimről sem tudok vele beszélni pedig ezt csak ritkán próbálom. Most kerdezhetitek, hogy miért vagyok vele együtt....szeretem és mindig azt hiszem vagy azzal nyugtatom magam, hogy ha mindent megteszek érte és megadok neki, akkor majd belátja hogy hülye volt...de kezd elegem lenni, viszont félek is, hogy vajon találok e magamnak társat, mert mindig azt mondja, hogy ilyenről nem beszélgetnek egy kapcsolatban stb stb...

Sokszor agresszív is és ha elmegyek valahova 1-2 órára (vásárolni) akkor utána én vagyok a rossz, egyik este sírt a gyerek és nem bírta hallgatni a bébifigyelőn a sírását és beledobta a kukába...ezt is hiába próbáltam megbeszélni azt mondta én voltam a hibás,mert nem tudtam megnyugtatni a gyereket...sokszor úgy érzem bennem van a hiba, de az eszem viszont mást mond...

Ti ezt megpróbálnátok megmenteni vagy hagynátok a fenébe?

25N