Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Férjetek mennyit segít a gyereketek körül?
Nekünk van egy 17 hónapos kislányunk. Férjem szüleinél élünk még fennt, de úgymond közös térben mert a konyha nappali közös lennt. Lassan 2 éve költöztem ide hozzájuk mert férjem az anyagiak miatt nem akart albérletbe menni. Viszont úgy veszem ki anyósom szavaiból hogy nem szeretne 10-20 milliókat felvenni és inkább a tetőteret rendezné be külön lakrészre bejárattal. Eddig mindig ha beszélgettünk azt mondta itt szeretne a településen maradni ha lehet de mehetünk külön házba. Aztán mindig mondta mondjam meg én mit szeretnék mert akkor Győrbe vagy máshol néz lakást házat ha se a tetőtérben se a településen nem akarok maradni. De ezek szerint ő el se akarna költözni a pénz miatt. A másik hogy ő akarta anno jobban hogy legyen gyerekünk én vártam volna még pár évet de azt mondta erre úgyse lehet felkészülni. Mikor még kisebb volt sokkal többet foglalkozott vele munka után hétvégén is. Amióta előjöttek rajta ezek a hisztik, egyre akaratosabb dacosabb lett mindig mondja csináljak vele vmit ő ezt idegileg nem bírja és vállalni fog inkább több túlórát hétvégi munkát. Mikor kicsi volt akkor is volt hasfájós időszak sok sírás amikből mindig ki akart hátrálni nagyon nem bírta. De most valahogy amióta elkezdett menni hazajön általában túlóra után délután és egyből sört iszik majd lefekszik telefonozni vagy segít anyukájának a szemetet elvinni kitalál vmit hogy ne kelljen segítenie a gyerek körül. Már hétvégén is ez megy és mikor el akarok menni wc re vagy mosni takarítani szeretnék nehezen de figyel rá addig. Viszont úgy h bekapcsolja a tvt mesét néz vele közben fekszenek az ágyon. Ha a kislányunk megunja és le akar menni majd elkezd futkozni menni ide oda akkor hív hogy hol vagyok már. Ja meg ha hisztissé válik akkor is menjek már mi az hogy én mást csinálok. Ő meg lazán elmegy wc re nyugodtan eszik sorozik telefonozik és sokszor mondta már játsszál vele mert ő elfáradt munkába. Most is betegek vagyunk kislányunk is és ő simán azt mondja szarul vagyok játsszak vele én most hagyjuk békén. Anyósom is mindig őt sajnálja h szegény beteg én tudok pihenni délután mikor a gyerek alszik de ő dolgozik sokat. Én ugyanúgy beteg vagyok lassan 2 éve nem tudtam kipihenni magam mert éjszaka is azért felébred párszor és nehezen alszik el. Sosem tudunk normálisan nyugodtan beszélgetni este se mivel mire ideérek hozzá elalszik így megyek át a kislányomhoz. Sajnos nagyon eltávolodtunk egymástól amióta megszületett a gyerekünk és intimitás is nagyon ritka köztünk. Anyósom sose szól neki hogy miért néz folyton vele mesét miért nem játszik vele. Az nem baj h munka után lefekszik sörözni telefonozni. Én meg le vagyok cseszve ha kicsit mesét nézek vele és nem futkozok mozgok vele egész nap. De közben miért nem eszek többet miért nem csinálok meg semmit mellette miért kell nekem folyton segítség.
Nehezen bírom már ezt az egészet mert úgy érzem elvesztettem saját magamat hiszen nem jut idő azóta magamra és mindig csak a 4 fal között vagyunk nem làtok embereket. Nagyon ki vagyok merülve hogy folyton meg kell felelnem mindenkinek. Más anyukák nektek mennyit segít a férjetek, párotok a gyereketek/gyerekeitek körül?
Tipikus elvégeztem a dolgomat, csináltam gyereket az asszonynak, a többi az ő gondja kizárólag típus. Most mit írjak erre? Ha lelépnél tőle, akkor is kb. ugyanott lennél mint most. Magadra hagyva a gyerekkel, csak akkor legalább nem kellene még anyucika kicsi fiát is kiszolgálnod, anyós helyeslése közepette.
Egyébként futkos, nem futkoz. Milyen szó ez? 🤔
Az a baj, hogy most lehet ajánlgatni, hogy lépjen le a kérdező, de ha nincs hova, nincs miből (és a kérdés alapján nincs), akkor ez egy kisgyerek mellett nem könnyű. Még ha találna is neki bölcsit, honnan akaszt olyan munkahelyet, ahonnan nyugodtan tudja hozni-vinni a gyereket, ahol elmehet annyi betegszabira, ahányszor egy ilyen kicsi megbetegszik, és nem utolsósorban, ahol megfizetik annyira, hogy tudjon bérelni valami lakást, meg eltartani magukat. Ha apuka fizet pár tízezer Ft gyerektartást, azzal sincsenek sokkal előrébb.
Szóval bármennyire is megvan a vélményem a paliról, itt mindenképp a meglévő kapcsolat rendbetevését látnám megoldásnak (legalább időlegesen), és azzal kell főzni, ami van, ha ez a csávó van, akkor ezzel.
Az jó ötlet, hogy add be bölcsibe, és menj el dolgozni, akár részmunkaidőben. Onnantól te is mondhatod, hogy ugyanúgy teszel hozzá a kasszához, mint az apja, vagyis a gyerek nevelése is ugyanúgy közös kell legyen. Lehet így több tekintélyed lenne az apa meg az anyós szemében, mert sokan az otthonlévő anyukákra úgy tekintenek, mint akik gyakorlatilag non-stop nyaralnak, és el nem tudják képzelni, miben lehet otthon elfáradni.
Amennyiben nem akarod bölcsibe adni, akkor is muszáj lesz valahogy kiharcnod, hogy az apja is foglalkozzon vele. Radikális megoldás, hogy elkezdesz te is programokat szervezni délutánra, hétvégére, ezeket ellentmondást nem tűrve bejelented, és otthagyod apukának a gyereket. Én mondjuk szemét vagyok, de akár még valami komolyabb betegséget is bekamuznék, befásliznám a lábam, vagy azt mondanám, olyan rosszul érzem magam, hogy lábra sem tudok állni, és igenis elvárnám, hogy a pasi oldja meg a gyereknevelést, mert én NEM TUDOK FELKELNI. Ha van színészi vénád, akár egy jó kis összeesést is produkálhatsz.
Kevésbé radikális megoldás, megpróbálni beszélni a csávó fejével, elmondani neki azt, amit itt elmondtál, hogy fáradt vagy, nem bírod, szeretnél szabadidőt magadnak. Megpróbálnék közösen konkrét időzónakat kijelölni, mikor pár órán keresztül ő vigyáz a gyerekre, és azokban elmenni otthonról, hogy tudatosuljun, ezekben az órákban tényleg övé a felelősség.
Állj ki magadért, sok sikert!
Én simán ráhagynám a gyereket hogy hello.
Azt' mennék teázni a barátnőimmel vagy bármi mást csinálni ami kikapcsol.
Nagyon nem jó ötlet ez a mama feletti tetőterezés.
Tudod, nem véletlen hogy figyelemfelhívásból az ilyen anyukák egyik napról a másikra csapot-papot otthagynak, aztán majd megtudja a férfi hogy miről is szól a gyereknevelés-gondozás.
Én biztos bevágnék egy ilyen kis rövidebb kiruccanást, a miheztartás végett.
Bár én nem panaszkodom, nekem rengeteget segített az uram, egy rossz szavam sincs rá, meg is becsültük egymás segítését, de biztos közrejátszott hogy így állok a dolgokhoz. Mondom ezt úgy, hogy már majdnem felnőttek a gyerekeink, és el is váltunk rég, de nagyszerű apa volt amikor picik voltak a gyerkeink.
Úgyhogy igenis vívd ki magadnak a szabadidőd, ketten nevelitek, ő is akarta a babát, igenis vegye ki a részét a tennivalókból. Igen, akkor is ha dolgozott. Más is dolgozik, de egy anyuka 0-24 ben.
mi kimaradt . Írod hogy a férjed menne Győrbe, de anyós szerint nem.
Te úgy döntöttél hogy anyosnak hiszel és a ferjedet hibáztatod. Normális helyen megbeszeli a két fél a dolgokat és nem egy harmadik ember fantazmagoriaja alapjáni nézeteltérésben orlodnek.
Probalkozz te is ezzel
Téged jól csapdába csaltak.Beköltöztetek anyóshoz (ne legyen illúziód, örökre),
rávett a gyerekre (hogy ne tudj lelépni)
Most otthon vagy kiszolgáltatottan és te lettél a csicskájuk.
Vannak ismerőseid, szüleid? Kéne egy kicsi szünet hogy észbe kapjon a pali. Cuccolj és lepj le valahova egy időre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!