Mindig haza kell jönnöm utána, amit utàlok, mit csinaljak?

Barátommal (illetve neki lehet csak egy lyuk vagyok, de ez most nem is lényeg!)mindig az van, hogy amiért nem élünk egyutt, es hozzám nem hívom, miutan nála voltam, mehetek haza kb.

Es olyankor ugy megtalál egy rossz érzés, hogy állandóan meg van egy idő határozva, hogy most menni kell, x napig nem vagyunk együtt, online kapcsolattartás szinte nincs is, max tel ha hivom.

Szoval lassan azert utálok találkozni, mert UTÁNA rosszul vagyok és szomoru, hogy eddig tartott. Megint x nap semmi jön. X napig nem vagyunk együtt, meg ki tudja, amugyis meddig van velem, tekintve, hogy baja van velem.

Hogy lehetne ezt megoldani?

Nincs másik barátom, nem is találok, aki várna, vagy ne lenne vele ilyen "eddig tartott"érzésem.

Lassan nagyobb bennem a rossz érzés, mikor eljövök, mint a jó érzés, mikor megyek hozzá.

Azaz már attol rettegek előre hogy másnap öltözni, menni haza, búcsú, szia.

Szerinte meg teljesen normális h van életük az embereknek. Nekem is van. De az az érzés az nem logikai. Az egy görcs bennem, hogy menni kell. Es nagy.

Erre nincs megoldás. Jol érzem?