Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Folytatnátok így a kapcsolatot, 40 körüli nők?
Miután megismertem a párom, pár hónapra rá jöttek a lezárások, ő emiatt elvesztette a munkáját. Azóta a tartalékait éli fel, teljesen szegényes életmódot él, nagyon keményen takarékoskodni kényszerül. Igyekszik kialakítani új bevételi forrást, vállalkozást, annak alapjait egyengeti, képezi magát, tanul stb.
Nem élünk együtt, nem is tervezzük, én elváltam, nem szeretnék senkivel még jó darabig összeköltözni. Ő is jól elvan egyedül. Szeretjük egymást ettől függetlenül, jól megvagyunk. Ami nekem fura nőként, hogy ő lényegében napi szinten nálam oldja meg az étkezését ingyen. Viszonozni nem tudja bevétel híján. Nem is fogadnék el így tőle semmit, hogy tudom, nincs pénze, nem tud venni semmit szinte. Alkalmi munkákat tud vállalni időnként, már ha van néha, mert erre felénk nem nagyon van.
Ez nekem olyan fura, mintha én tartanám el. Nem tud semmi közös programba beszállni, így az az én költségem egyedül, ami ritkán van, mert leginkább nem partner semmi programban, mondván, hogy ő ezt most nem engedheti meg, és nem akarja, hogy én fizessek neki bármit. Attól tartok, ha egyenesbe jön, akkor keres majd másik nőt, aki nem elvált, akivel családot alapíthat, szóval hogy csak kihasznál.
Emberileg viszont nagyon jó vele, jó társaság, férfiként is nagyon ott van, kényeztet, kedves.
Ti kitartanátok ebben a helyzetben, amíg sínre kerül, oly módon, hogy segítitek benne? Hogy kezelnétek ezt?
Biztos neki sem könnyű ez a helyzet, megértem őt is. De zavar, ha mikor nálam van, úgy kezeli a hűtőt meg a kamrát, mintha otthon lenne. Ha lenne benne némi kölcsönösség, nem zavarna, de az jelenleg nincs. Talán majd lesz, de ezt nem tudhatom biztosra. Kicsinyes vagyok szerintetek?
Hát, azért lássuk be, ha te nem lennél neki, akkor is ennie kellene valamit, akkor is meg kellene oldania valahogy, ynilván nem halna éhen, nem igaz?
Ez esetben oldja meg úgy, ahogy akkor tenné, ha maga volna.
Mert az úgy nem járja, hogy te kvázi eltartod, eteted, ő meg ezzel spórol.
Nem azt mondom, hogy ne adj neki alkalmanként vacsorát, vagy ha épp ott van, te meg bekapsz egy rántott húst, akkor neki ne adj belőle.
De hogy eleve úgy kell vásárolnoid, hogy neki is jusson, ő meg berendezekedett arra, hogy te ellátod és ez szemlátomást azért túl nagy lekiismereti kérdést nem okoz neki, az nem állapot.
Egyen akkor otthons pórolósan, nálad meg néha bekap valamit. ha erre nem hajlandó, akkor azért az elgondolkodtató, mert hiába szánja bánja látszólag, mégis ott kosztol egyfolytában és bele sem gondol ez mekkora plusz költséggel jár.
Igenis visszaél vele, miközben a jövőjét építgeti, te nem haladsz a tieddel, szép és jó fejlődni, meg trvezgetni, de ne azon az áron, hogy kvázi eltartatja magát veled.
Hiába jó a kapcsolat amúgy, ha ezt nem ismeri fel, nem látja be, roppant önző és kihasznál.
Otthon mit eszik, nála miért nem vagytok sosem?
Egye azt javarészt, amit nélküled enne, elsődleges a szükségletek, mert oké, hogy tanul, de nyilván más sem úgy edukálja magát, hogy közben éhezik, hanem először eszik, aztán ha marad másra is, akkor tanul, nem véletlen nem tud tanulni rengeteg ember, aki amúgy szertene, de a megélhetése felemészti az erre fordítható összeget.
nem az anyja vagy, nbem egyetemista, hogy ellásd amíg végez, felnőtt ember, tartsa el magát. keressen olyan városban olyan munkát, amiből megél, aztán majd önfejleszt, ha telik rá, ne a te kontódra tegye.
Így summa summárum azt mondom, ebben a formában nem vállalnám, mégis mekkor pofa kellmár az ilyen hozzáálláshoz. Együtt sem éltek, nem is tervezitek, de azért az simán belefér neked, hogy eltratod a seggét, mintha valamilyen rászoruló rokonod, gyereked lenne. Ehhez igencsak vastag bőr kell, hogy legyen a képén az úriembernek, akkor meg hiába törekszik, mégsem oké annyira emberileg.
Bocsi, de szerintem nincs olyan, hogy nem talál munkát. Van gyár, van építkezés, lehet takarítani. Amikor nem volt munka én is takarítottam diplomával meg három nyelvvizsgával. Kevés pénz volt, de attól jobb volt, hogy másokhoz kelljen járnom táplálékért.🤗
Azt el tudom képzelni, hogy olyan munkát nem talál, ami megfelel az igényeinek. És emiatt inkább vár és addig is kényelmes neki nálad. De ilyen helyzetben nem elsődleges, hogy tökéletes legyen a megfelelés az igényekkel.
Valószínűleg én eléállnék egyenesen, hogy álljon munkába bárhol, bármennyiért és finanszírozza legalább azt, amit megeszik. Utána majd változtathat, ha lesz jobb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!