Miért van az , hogy több mint 70%-ban, a Nők kezdeményezik a válást, főleg a változó korban lévők a 45 - 55 éves korosztály ?

77.

Ilyen is van, amiről te írsz. Én nem erről az érzelmi elhanyagolásból adódó libidó csökkenésről beszélek.

Sajnos vannak nők, nem is kevesen, akik addig szexelnek, amíg megszületik a gyerek. Utána átváltanak anya-üzemmódba, és nem képesek ellátni a feleség-üzemmódot, hogy ilyen hülyén fogalmazzak. A pszichológia is beszél funkciókról, apa, férj, anya, feleség, a családon belül is vannak különválasztandó szerepek.

Sok nő beleszorítja magát az anya üzemmódba, nem is kívánja fizikailag sem az együttléteket. Elég neki a simi, a segítség a háztartásban ,a nagy beszélgetések, de amikor szexre kerül a sor, addig húzza a napot, hogy a másiknak már ne legyen rá energiája, vagy ő maga hivatkozik fáradtságra.

Olyan is van, hogy alig várja, hogy bölcsis legyen a gyerek, megy vissza karriert építeni. Átveszi az apa szerepet is, ami a mai világban nem nehéz, főleg egy piacképes végzettséggel. Egy jó diplomával pedig lehet ám dolgozni, akár napi 25 órát is. A szex pedig havi rutin lesz, vagy az se.

Az egyik ismerősöm felesége szabályosan álmokat kerget. Dolgozik, túlórázik, beugrik, csak pénz legyen, az az istene. Beveszi ezt az idealizált maszlagot, hogy ha divatos kocsival jár, menő helyeken nyaral, pimpeli magát mindenféle kozmetikusnál, akkor boldog lesz. Otthon a havernak patikamérlegen méri a szexet, ha nem volt jó fiú, akkor megvonja. Egy ideig figyelte, gyanakodott, hogy van valakije. Futár a srác, párszor szabaddá tette magát. De semmi. Egyszerűen nem hiányzik neki a szex, elvan a kis külsőséges világával.

Mondjuk ha a férje futár, lehet, nem csoda, hogy ő túlórázik.

Ismerek olyan párost, ahol apuka maradt otthon a gyerekekkel vagy 8 évig. És van szex. Szóval nem ezen múlik, nincs olyan egységes recept. A lényeg, hogy ők ketten egyezzenek és egyeztessenek.

Nekem már az olyanoktól is herótom van, akik nem mondják ki, hogy a nő menjen vissza a konyhába, meg kuss a neve, hanem azzal jönnek, hogy legyen ilyen meg olyan "nőiesen gyengéd", mézes-mázos, ne mondja ki kerek perec, hogy mit gondol, mit akar, hanem praktikákkal, furfanggal vegye rá a férfit mindenre, úgy érje el, amit akar, hogy közben a férfi irányít, blabla.

Én inkább döglenék meg egyedül, minthogy így éljek. Csak olyan kapcsolat jöhet szóba, amiben egymás bizalmasai, legjobb barátai is vagyunk, és nincs olyan dinamika, hogy férfi és női archetípusoknak kell megfelelni, különben majd őkelme nem tekint rám nőként, félre megy, stb. Na, még mit nem.