Voltatok már egyedül egy kapcsolatban?

Igen és nagyon rossz érzés. Ott kezdődött, amikor valami megtört. A barátom nem éreztette velem, hogy biztonságban vagyok mellette és én vagyok a nő. Magunkra néztem és olyan volt mintha én évekkel idősebb lennék, pedig ő volt. Nem bíztam már benne, mert utólag kiderült adott is okot rá. S aztán csak jött a hónapokig tartó üresség.

Nem feltétlen van ez nálatok is. De mindenképp próbáld éreztetni vele, amit kell és őszintén üljetek le beszélni, ameddig még lehet valamit javítani.

Igen. 5 éves kapcsolat volt, de össze sem költöztünk. Igazából mindent én intéztem: lakástakaréknak néztem utána, amit később meg is kötöttünk, én kerestem az albikat, őt annyira nem érdekelte. Nyilván ha találtam volna lakást, akkor készségesen beköltözött volna velem, főleg, hogy elérhetőbb közelségbe került volna a szex.

Úgy éreztem, minden terhet egyedül kell cipelnem, annyira nem vette ki a részét semmiből. Ha segített is valamiben, egyszerűen nem jól csinálta (bocsánat, de így volt), ezért inkább az idő előrehaladtával már minimálisat sem bíztam rá.

Teljesen kifullasztott a kapcsolat.

#4. vagyok.

Nem tartottam fontosnak leírni első körben leírni, de az újabb választ látva én is megosztom, hogy volt fellángolásom nekem is. Kétszer. Egyikkel sem léptem a tettek mezejére, mert próbáltam megmenteni a kapcsolatomat, de sajnos fölösleges volt.

9-es

Nem szeret téged! Megszokásban éltek!