Aki kiábrándult a párjából, mi miatt ábrándult ki? Mi volt az oka, hogy ma már máhogy látja őt? És szerintetek ezt helyre lehet hozni? Volt aki tovább maradt a kapcsolatban úgy is, hogy már nem érezte azt, amit egy igazi kapcsolat ad?

Rossz volt a szex

Lusta lett

Igénytelen

Ingyen élő

Túlságosan féltékeny

Rákos lettem. Megműtöttek. Mikor haza jöttem kijelentette ,hogy sohasem szeretett s kár volt hozzám jönnie , 28 évvel ezelőtt.

Eddig ilyet nem mondott.

Pocsék lett a szex (mert évek óta együtt voltunk, ilyenkor már leszart engem). Többször leültem vele beszélni róla, kiabáltam vele, beleharaptam amikor fájdalmat okozott, én voltam a rohadék.

Nem tudtam barátokkal elmenni meginni még egy forró csokit/cidert sem, mert 19 óra után negyedóránként hívogatott, hogy hol vaaagy???!!! Ki fognak rabolni/meg fognak erőszakolni/meg fognak támadni, azonnal haza kell mennem.

Random kitalált dolgokat, aminél lecseszett, ha nem úgy csináltam (pl ezentúl a sajt a hűtő 3. polcán lesz a 2. helyett és én balga rossz helyre tettem).

Csomót találtam a mellemben és megijedtem (anyukám is rákos volt anno) :( Erre a reakciója annyi volt, hogy hagyjam már a hülyeségeimmel.

Az már csak hab a tortán, hogy minden költséget rám tolt, mert ő gyűjteni akarja a pénzét egy nagy projektre.

A végén inkább felvágtam volna az ereimet, semmint hogy hozzámérjen.

Persze nem így indult a kapcsolat, a szex fantasztikus volt, a barátaimmal akár egész este is kint maradhattam, nem voltak bekattanásai sem, hogy ezentúl úgy van és bazzzzd meg, ha máshogy csinálod.

Szakításkor taknya-nyála összefojt és széttörte a kezét, mert beleöklözött a falba. Szerinte félreértelmeztem mindent (biztos a barátnők beszélték tele a fejemet, nincs baj a kapcsolatunkkal), ő egy álompasi.

Nem lehet helyre hozni és nem is akarom, a szememben egy féreg lett az udvarias, gáláns, magabiztos férfiból. Ez van, remélem már jobb emberismerő lettem.

Egy idő után már nem tudta fenntartani a látszatot. A családom a kezdetektől nem bírták őt. A barátaim sem, de a legtöbbjük messze él, így eleve ritkán tudtam velük találkozni, és exem nem is jött mindig velünk. Amikor viszont velünk volt, a barátok is rossz véleményt alakítottak ki.

Azt persze én is észrevettem, hogy elég lusta és tutyimutyi, de ezt simán elnéztem volna neki, ha ugyanaz a kedves, gondoskodó, megértő, empatikus, aranyos ember lett volna, akinek mutatta magát. Egy frászt volt az. Az életben nem tudott még magáért sem kiállni, kivéve velem szemben. Na, velem szemben egy idő után borzasztóan erőszakossá vált, és egyszerűen már undorodtam az agresszív, rámenős stílusától, ordibálásától és a sértődéseitől. A végén már nem is szívesen értem hozzá, és én voltam neki minden rossz.