A férjemmel az utóbbi időben nem értünk egyet az anyagiak terén, sok a vita. Mi lenne a jó megoldás?

Én nagyon szegény családból származom, ezért világéletemben spórolós voltam, ő átlagosnál picit tehetősebb családból és nem igazán volt "pénzügyi kultúrája."

Amikor összeköltöztünk albérletbe és közös kasszára kerültünk, sok vita volt köztünk a pénz miatt. Lettek ugyebár kitűzött céljaink, elsösorban egy családi házat szerettünk volna, ezért megbeszéltük, hogy hó elején félreteszünk X összeget házra és a maradékból élünk (közben kimentünk külföldre, és ott azért jól kerestünk, belefért, hogy megéljünk egyikünk fizujából).

A probléma mindig ugyanaz volt: ha a fix összeg elrakása után maradt Y összeg, akkor ő folyton Y+50 ezret akart elkölteni, neki mindig minden egyszerre kellett volna, és mindenből a flancosabb vagy drágább, ami nyilván nem fért bele a keretbe. Emiatt kéthavonta mindig volt egy nagyobb veszekedésünk..

Aztán idővel összecsiszolódtunk, én megtanultam kicsit elengedni magam és kevésbé spúr lenni, ő pedig rájött, milyen jó dolog, ahogy gyűlik a pénz a számlán és elkezdett szintén odafigyelni a pénzre, neki is fontos lett minél többet félrerakni, így a viták is nagyon megritkultak.

Megjegyzem, nem vajaskenyeren éltünk, csak nem fért bele mindenféle luxus, minden évben nyaralás vagy drága kocsi, ennyi.

A lényeg, hogy közben már hazaköltöztünk, sikerült megvennünk hitel nélkül egy szép, de picit felújítandó házat és gyerekünk is született. Az anyagiak miatti viták pedig visszatértek, hiszen egyrészt nem keresünk annyit, mint kint, másrészt nekem a baba miatt kiesett a bevételem egy része, harmadrészt pedig az elmúlt egy évben visszatért a férjemnek az a szokása, hogy túlköltekezne a lehetőségeinken :/

Úgyhogy megint rengeteg a vita... Most mondok egy példát, az elmúlt két hónapban feltöltöttük a telket egy kis földdel, füvesítettünk, vettünk kinti kerti grill, fűnyírót, locsolórendszert csináltunk... És mindenből a legdrágább kell neki, prémiumfűmag 35 ezerért, önjárós akármilyen fűnyíró 90 ezerért, grill 40 ezerért, sosem jó semmiből az egyszerűbb, mint mást embereknek, ami nem lenne baj, ha beleférne a havi keretbe, ha megmutatom, hogy X összeg van a kártyámon és annyi, akkor is hepciáskodik, hogy neki márpedig még ez, meg ez, meg ez kell... Mostanában már folyton mínuszba megyek, pedig ilyen sosem volt korábban :(

És ha azt mondom, álljunk már meg kicsit, ezt vagy azt vegyük meg két hónap múlva, akkor kiakad, hogy utálja az életét, mert csórók vagyunk, nem telik semmire, bezzeg másoknakmásoknak... Egyszerűen nem értem, miért ilyen elégedetlen és ilyen türelmetlen az elmúlt egy évben, pedig szerintem sokan szeretnének a helyünkben lenni és 30 évesen hitelmentes hàzban lakni, szerintem ez is nagyon jó a nulláról indulva, és fontosabb az anyagi biztonság megtartása, pláne gyerek mellett, minthogy 5 éven belül pöpec legyen a ház...

Szóval, már nem tudok mit kezdeni a helyzettel, olyan egyszerűen, mint egy hisztis gyerek, aki nem érti a pénz értékét és nem látja, mennyiből tudunk költeni. Pedig eddig olyan szépen haladtunk együtt, ő is aktív partner volt abban, hogy tudatosan kezeljük a pénzügyeket, most meg ez van és egyre jobban eltávolodunk a sok vita miatt :/