Szerintetek szakítsak vagy szünetet tartsák a párkapcsolatban?

Sziasztok, 3.5 éve vagyok együtt a párommal és egyszerűen muszáj kiírnom egy kérdést, hogy lássam, mások mit gondolhatnak làtatlanban a kapcsolatokról.

Mindketten 23 évesek vagyunk, egyetemisták (magyarok), szeptemberben költöztünk össze, eddig sajnos nem voltunk egy országban, távkapcsolatban éltünk nagyrészt. A távkapcsolatot nagyon tudatosan kezeltük, rendszeresen beszéltünk, figyeltünk arra, hogy ne unjuk meg egymást a távolság miatt.

Összeköltöztünk. Hozzá, mert így tűnt a legjobbnak. Nagy reményekkel bíztam abban, hogy elvethetjük a tudatosságot, végre spontán megölelhetem, végre nem kell annyira igazodnunk egymás életéhez, mert evés közben is együtt vagyunk és nézhetünk egymás szemébe.

De nem így történt. Egyrészt nekem idő kellett a szexhez, másrészt nem voltunk annyit együtt, mint reméltem. Mert neki heti kétszer edzése van a rendes lakóhelyén, haza kell mennie. Otthonról hozzá az ételt, mert neki így könnyebb (hozott nekem is, de meguntam, hogy nem főzhetek magamra, imádok főzni) és a hétvégéken is hazament, mert mindig volt rá kifogás. Én nála voltam a hétvégeken, mert fizetem neki a rezsit és drága lett volna mindig hazautaznia, de kezdtem beleunni abba, hogy tényleg nincs semmi közös életünk és képtelen felnőni. Ezt egyébként már korábban észrevettem, hogy nehezen szakad el otthonról, de gondoltam, ennyi idősen talán még nem elvárható, hogy elvárják tőle.

Én több évig éltem előtte egyedül, ha úgy vesszük, koliban,mert hétvégén nem mentem haza soha, magamra főztem, mostam, vasaltam, bevásároltam stb.

Szerintetek mit csináljak? Otthon vagyok három hete most, alig keresett, inkább mennyiségi, mint minőségi beszélgetéseknek voltak. Többször sírtam február óta éjszakánként, beszéltem is vele, hogy én nem érzem magam így jól a párkapcsolatban,nekem ez nem felel így meg.

23L