Hogyan szakítsak?

Párommal 4 hónapja vagyunk együtt, én 18, ő 25. Mindketten szüzek vagyunk, ő nagyon zárkózott. Egyre jobban kezdem azt érezni, hogy nem vagyok belé szerelmes és nem akarom kihasználni. A közös petting általában nem rossz, de még így 4 hónap után sem mondható jónak. Akármilyen problémába ütközünk, mindent meg lehet vele beszélni és nagyon-nagyon igyekszik. Néha viszont kiakaszt, hogy munka mellett képes egész nap játszani a a haverjaival és egész nap nem válaszolni az üzeneteimre illetve ignorálni (távkapcsolatban vagyunk). Szeptembertől pedig remélhetőleg egyetemre fogok járni, és már most nagyon sok időm elveszi a kapcsolat, holott tanulnom kéne, és földrajzilag is messzebb leszek. Nem akarom megbántani, mert én vagyok az első komoly (?)nője, de nyilván nem lehetséges fájdalmak nélkül szakítani. Egyszerűen nem illünk össze, én inkább társaságkedvelő, szociális emberke vagyok, ő pedig teljesen az ellentettem. Én forrófejű, hirtelen típus, ő halál nyugodt, megrendíthetetlen. Viszont úgy érzem nem ő az igazi, nem akarom rabolni az idejét, az én hibám, hogy belementem a kapcsolatba, hiszen elképesztően remek ember, de nem nekem találták ki.

Viszont amikor már ott tartok, hogy szakítok, mindig kikönyörgi magát, meg elméletileg abban a tudatban marad velem, hogy tudja, nem vagyok szerelmes. Ti mit tennétek?

Ő múlt hónapban már felvetette az összeköltözést is, hogy ha egyetemre megyek, akkor jönne velem albérletbe, viszont ha szerelmes is lennék sem mennék bele ilyen meggondolatlanságba 3 hónap után, hisz alig ismerem. Illetve elég gyakran hozza fel a szex témát, kezd lassan frusztrálni. Megértem, hogy őt ez miért foglalkoztatja, de nem várhatja el tőlem néhány hónapnyi ismertség után, hogy majd lefekszem vele.