Mik a jelent, ha egy pár túl sokat van együtt?

Mit jelent, vagy mik a jelek?

Mert nem ugyanaz.

Nálunk az volt a jele, hogy párom konkrétan szólt, hogy több térre lenne szüksége és megoldottuk. Rettentő pióca személyiségem van amúgy, mind párkapcsolatban, mind barátoknál, mind családban. Nagyon tudok ragaszkodni, rátelepedni az emberekre és erről amúgy az évek során egyre inkább kezdek leszokni, hála páromnak, aki segít ebben.

Egy kapcsolat alapja az, hogy őszintén eltudjátok mondani egymásnak a gondokat is. Én nem veszem észre magamon, hogy megfojtok néha embereket, párom pedig finoman szól és máris feltűnik. Nem veszekszünk ezen, megértem, hogy mindenkinek kell az én-idő meg a magánszféra.

Ettől még egy kapcsolat nem rossz. Én is megtanultam elfoglalni magam és egy rég elfeledett hobbimhoz tértem vissza, köszönhetően szintén a páromnak.

Szóval ez például egy jel, hogy szól. Normál esetben. Rossz esetben eltávolodik, direkt nélküled szervez programokat, bevállal akár túlórát is, csak ne kelljen veled lennie otthon.

A "mit jelent" kérdésre a válasz, azt jelenti, hogy az egyik fél nem kap elég teret és megfullad a másiktól. Ez egészséges, akármennyire is tuszkolja a média meg az instagram azt az arcodba, hogy nonstop 0-24 együtt kell lenni, mert egy pár vagytok. Elhiszem, hogy valahol ez válik be, de baromi ritka és szerintem egészségtelen is. A kapcsolat előtt is 2 külön ember voltatok, nem olvadtatok össze a kapcsolat által. Legyen külön hobbitok, kapcsolódjatok ki egyedül is.

Nálunk tök sokszor van, hogy páromat pl. érdekli olyan sorozat, ami engem nem, olyankor átmegy a hálóba és nézi, én meg játszok a nappaliba. Vagy amíg lehetett, sokszor ment olyan koncertre ami engem szintén nem érdekelt, addig barátnőztem, vagy pihentem. Sőt, még fesztiválra is elment egyedül. Feleslegesnek éreztem, hogy vele tartsak, ő is a zene miatt ment, engem meg annyira nem izgatott, tudtam, hogy ott vannak vele a barátai és tudtam, hogy bízom benne annyira, hogy nem lesz gond. Nem is lett.

Hétvégente néha átmegy a fiúkhoz, ps-eznek, megisznak pár sört, oda is párszor elmentem vele, rájöttem, hogy full nem az én világom ez :D Szóval oda is simán megy egyedül, én meg addig itthon kihasználom, enyém az egész lakás. Nem, nem felhívok valakit :D Simán alszok ilyenkor délután is, ordíttatom a zenét, festek hajat, rakok fel valami rusnya arcmaszkot stb. És mire hazajön egy boldog ember jön haza, mert otthon nem a sárkány várja aki számonkéri, hogy mégis hol volt.

Szóval ja, ezek kellenek. Ne fojtsátok meg egymást, szakításhoz vezet. Két kapcsolatom ment erre rá, mire megtanultam.

22N

Nálam az,hogy egyfolytában ideges voltam.

Aztán szakítottunk,de két hónap után újra együtt és végül megértette,hogy nagyobb szabadság kell nekem,mivel vannak emberek,barátok,akikkel szeretek együtt lenni,közös hobbijaink vannak,amiben ő nem szeret részt venni stb.

Ismerek olyan párokat, akik 10-15 éve így élnek és mivel mindkettőjüknek ez az igénye ők így boldogok, nem szeretnének másképp élni. Szerintem tök jó, hogy így megtalálták egymást.

Nekem személy szerint ez rémálom lenne, de én az átlagnál is több énidőt vagy barátokkal töltött külön időt igénylek - természetesen a közös programok mellett, nem helyett. A férjem szintén így van vele, emgegyeznek az igényeink.

Figyelj azért ez attól függ hány évesek vagytok és mik a tervek?

Mert ha 2 ember komolyabban gondolja és összeköltözik akkor minden nap együtt lesznek...

Nálam az ellenkezője,pont,hogy nem beszélek semmit,látszólag unalmas leszek és ezt félreértik,azt hiszik azért hallgatok,mert annyira szerelmes vagyok,ezután szakítanak és nemsokára kiderül,hogy pont erre vágytam én is csak nem mertem megtenni ezt a lépést.

Na és akkor már mégse akarnak szakítani és hajlandóak kompromisszumokat kötni.