Ha a férfi nem akarna szexelni azért mert az előző barátnői megalázták szex közben, ti együtt maradnátok vele?

Oké megértettem. Túl kell magamat tennem ezen. El kell hinnem, hogy ha kellően férfi tudok lenni akkor képes leszek az egyetemen vagy munkahelyen találni az intellektusomnak megfelelő lányt, aki segít a depresszióm és a problémáim leküzdésében de fel kell állítanom egy értékrendet és elvárásokat. És ezekért ki kell állnom minden szituációban és ha nem tartja be annak következményei kelljen, hogy legyenek. Meg kell találnom a pontot ami már nekem nem fér bele.

Tudatosnak kell lennem, iránymutatást kell adnom, vezetnem kell, ugyan akkor kompromisszumképesnek is kell lennem.

Férfias energiákat kell sugároznom, megmutathatom a gyengeségeimet, de ugyan akkor az erőt amivel túllendülök rajtuk. Nem szabad, hogy csak azért a lányért éljek, éreznie kell, hogy elválasztom az életem bizonyos területeit és ő mindenre nincs kihatással. Ha 2 hétig tanulok és nem találkozok vele akkor az nem azért van mert nem szeretem, hanem azért mert nekem fontosabb a jövőm mint ő. És ez hosszútávon mindkettőnknek kifizetődő.

Ettől függetlenül éreznie kell, hogy rám bármikor számíthat és védelmet, biztonságot kell neki nyújtanom. Ha nem is tényleges szituációkban (természetesen ha atrocitás éri kiállok érte) de lelkileg minden féle képen.

Éreznie kell, mikor tényleg nekem van igazam, nem szabad ráhagynom, nem szabad hagynom, hogy lovagoljon a hónapokkal azelőtti hülyeségeimen. Tisztelnie kell mint fiatal férfit, mint a barátját, mint a párját.

Ezzel a lánnyal mi tényleg nem illettünk össze és habár szerelmes voltam szakítanom kellett volna az elején vagy döntés elé állítani, hogy vagy visszafog a dorbézolásból, az önpusztításból és tanul, fejleszti magát vagy különben elhagyom. Az, hogy ennyire szarba se nézett nem engem minősít hanem őt.

A jövőben mindenféleképpen olyan lányt fogok keresni aki nem issza le magát, nem lop az anyja gyógyszeréből, nem hazudik és nem akar engem korlátozni. Nem ártana mellé ha ugyan abban az életszakaszban lennénk, tehát ő is egyetemista lenne vagy legalább még tanulna, de érettségivel már rendelkezne. Ja és jó lenne ha nem én lennék neki az első fiúja.

Tudom, hogy nem az számít, hogy engem a szüleim tartanak-e még el vagy, hogy milyen anyagi javakkal rendelkezem. Valószínűleg jók a képességeim, hiszen helytállok a szakon. És valószínűleg a szívem is a helyén van. És remélem, hogy ez számít.

Biztos, hogy várni fogok a szexel, de nem fogom fölöslegesen váratni. Tudom, hogy ha ideális a kapcsolat akkor a szex is jól működik, ha meg nem akkor a megfelelő társ átsegít a problémán, nem söpri a szőnyeg alá és velem se söpörteti. Még csak 19 éves vagyok, nem kell jónak lennem az ágyban, nem kell görcsölnöm rajta, hiszen mind a ketten még tanuljuk ezt a dolgot.

Köszönöm mindenkinek aki válaszolt, valószínűleg ezt a kommentemet fogom olvasgatni esténként ha rám jön a szomorúság.

És kérlek jelezzetek vissza, hogy most jól gondolom-e.