Az problémának számít ha a párod nem szereti a főztöd?

Lehetséges hogy gyomorsavat termel nála a sok random cucc amit használsz. Nem mindenki gyomra bírja az ilyesmit. Főzz neki magyaros ételeket, abból is van rengeteg.

Ebben az esetben én vagy főznék egy alapot, aztán máshogy ízesíteném a 2 felét, vagy nagyobb adagban főznék neki és magamnak is több napra. Nekem nem lenne ezzel gondom, mindannyiunknak más az ízlése.

nálunk is ez van, én ínyenc vagyok, ő nem. de nálunk azért én nem hazsnálok sok fűszert, csak oylan hogy kakukkfű, bazsalikom stb, de főleg alapanyagokra finnyás, meggy, dió, tök és még ezerféle. Én már nem főzök neki, millió egy veszekedés volt ebből, mert amikor főztem akkor meg pont nem volt éhes vagy már rendelt amelóhelyeny, vagy az anyja is épp azt főz hétvégén stb. Szerintem nagyon fontos hogy egy legyen a kaja ízlésetek, én anno nem is gondoltam mennyire. Nekem nőként fontos lett volna a gondoskodás, hogy érezzem hogy nő vagyok, hoyg a férjemnek elé rakom a kaját minden este és megeszi, egy nőnek fontos hogy etessen, de az én uram anynira finnnyás hogy alig eszik valamit, nemhogy még egzitkusat, de egy túrős tésztás se eszik meg. Ha nem ő lenne a párom, most biztos odafigyelnék rá hogy a pasi akivel járok megegye a főztöm, mert így nem érzem jó asszonynak magam, főleg ha beszól hogy nincs itthon kaja (mármint amit főzök az nem kell neki, csak az az 5 féle amitől meg már herótom van és különben is mindig ki kell dobni a kaja felét mert madáragadot eszik férfi létére).Az étkezés az egyik legfontosabb dolog az életben, az időd nagy részét, a napod nagy részét teszi az ki, hogy kaját veszel, készítesz, eszel. Sőt ezért is dolgozol. Táplálkozás és szaporodás, a legősibb ösztönök, nem kis dolog, ami elhanyagolható lenne. Nagyon rosszl esik nekem mikor vagyok egy boltban és a nők beszélgetnek és mondják mit főztél, kelkáposztafőzeléket, vagy mákosbeiglit karácsonyra és tudom hogy én ilyesmit nem csinálhatok mert egymagam nem eszek annyit meg. Sokkal kevesebb értékűnek érzem magam tőle már azon is gondolkodtam hogy főzök és leviszem ide a zsaruknak az örsre, de hát az meg hogy nézne ki...Amúgy főzök, de csak magamnak, az uram eszi a vajaskenyeret mellettem...De ha a lelkitársam lenne nem zavarna, csak kár hogy nem az.,

Tudom milyen ez... Ha a férjem főz, nem tudjuk mit eszünk : csirkét, disznót, marhát, vagy nyulat, de lehet, hogy őzet? A gyerekek könyörögnek, h anyu te csináld a kaját, mert akkir tudják mit esznek. :) Szeret újítani, mindenféle fűszereket használ... Nos, én a csirke sülthöz csak sót (finoman) és fokhagymát (gazdagon) teszek pici zsíron, amit ha a husi elfogy simán megeszik kenyérre kenve. Jó ha vki szeret főzni, de az sem mindegy hogyan. :)

Nem számít problémának, maximum külön főzünk. EGyébként a túlzott fűszereket az én gyomrom sem bírja, ezért nem is főzök olyasmit. Az indiaitól kifejezetten rosszul is vagyok. A férjem külföldi. Megtanultam itteni ételeket is készíteni, de magyart is sokszor főzök. Eddig semmivel nem volt baja. Viszont ha azt mondaná hogy ő holnaptól nem fog gulyáslevest enni, akkor ennyi, nem főzök neki gulyáslevest. Szerintem éld ki a főzés iránti szenvedélyed a munkádban, vagy magadnak főzz különlegesebbet, neki pedig csak megszokott dolgokat.

Akkor főzzön magának!