Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Pár napja elhunyt a párom édesanyja, nem tudom hová tenni a viselkedését?
Párommal idén leszünk 5 éve együtt. Sajnos anyukája beteg volt és 3 napja meghalt. :(
A barátom nagyon-nagyon "anyás" volt, nyilván apuját is szereti, de mindig jobban húzott anyujához. Tudtuk, hogy sajnos el fog jönni előbb-utóbb ez az idő, de nem hittük, hogy ilyen hirtelen. Én nagyon lelkis vagyok és nagyon szerettem "anyósomat", mikor megláttam szegény mennyire rossz állapotban van, csak zokogtam. Most is a sírás fog el, ha csak ragondolok. Rettegtem, hogy barátom hogyan fogja viselni, de meg kell mondjam nekem nagyon fura. Nem rosszból írom, amit írok, semmi ilyesmi, félre ne értsetek, de meglepett, hogy kb 1 könnycsepp nem csordult le az arcán. Oké, van aki nem érzelgős/sírós típus, de úgy viselkedik, mintha nem vesztette volna el az egyik legfontosabb embert az életében. Beszél mindenféle hétköznapi témáról, mit vásároljunk, ezt akarna majd főzni, most ezt-azt fog csinálni. Én halistennek soha nem vesztettem el még senkimet, szóval nem tudhatom ez milyen lehet, de normális reakció ez a részéről? Simán lehet, hogy az, ő ilyen típus és ennyi, csak meglepett, hogy én a halála óta ezen kattogok, sírok, kedvtelen vagyok, ő meg mintha mi sem történt volna. Örülök neki, ha jól viseli és nem vágja földhöz a dolog, de lehetséges hogy még nem fogta fel igazából, hogy mi is történt? Lehet, hogy egyszer csak jön az arcul csapás és "összeomlik"? Vagy létezhet, hogy ennyire jól tudja kezelni az érzéseit? :(
Annyira sajnálom őt, azért a szemén látszik, hogy nem az igazi, de abszolút nem mutat semmit.
Szóval csak arra vagyok kíváncsi, hogy szerintetek ne is firtassam a dolgot, ne kérdezzem hogy hogy van, ne beszéljek a témáról, inkább én is próbáljam a hétköznapi témákat felhozni?
ne firtasd. normális.
ő még hárít. nem fogta fel.
a temetés után kezdi majd "megérteni", akkor legyél mellette.
Fogadd részvétemet, sajnálom, ami történt veletek, sok erőt kívánok a feldolgozásához.
Szerencsés a párod, amiért ennyire vele/mellette vagy. Ez egy gyászreakció, biztosan olvastad a gyászfolyamat fázisait is, ez most a tagadás szakasza lehet, amiben ő van.
Egyfajta sokkos állapot ez, robotpilóta üzemmód. A tudat és a psziché így védekezik az elviselhetetlen fájdalom ellen. Összeomlana, ha egyszerre engedné be ezt az egészet 'a rendszer', egyfajta szedált verziót látsz belőle.
Az is lehet, hogy tartja magát, azt is hiheti, hogy ez az elvárás, ezt jelezheted felé, hogy nem így van: teljesen normális ha kimutatja előtted, ha nagyon fáj. Lehet, hogy így is tesz majd, de még nem képes rá.
Köszönöm szépen a válaszaitokat, sejtettem hogy ez lesz a háttérben, csak azt hittem, hogy elsőre le fogja sújtani és sírni fog, mert belőlem csak úgy kitört, nem bírtam abbahagyni a sírást. :(
De nyilván mások vagyunk, meg a lányok általában érzelgősebbek.
Ott leszek mellette, ezt mondtam is neki. Őszintén, kicsit félek, hogy mikor jut el oda, hogy tudatosul benne, többé nincs a szeretett anyukája, és tör ki szegénykémből. 😟
Össze kell szednem magam, nem borulhatok ennyire ki, nekem kellene erősnek lennem, hogy majd a támasza tudjak lenni.
A boltív lényege az, hogy a két 'gyengeség' egymásnak dőlve iszonyú erőssé válik.
Neked sem _kell_ erősnek lenned...! Nyugodtan mutasd ki az érzéseidet, ezzel is bátorítod a másikat arra, hogy hasonlóan tegyen. A feldolgozás ìgy tud elindulni, ha foglalkozunk vele, nem rejtjük a szekrénybe meg a szőnyeg alá.
Teljesen normális dolog a fájdalom, és a megélése is!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!