A dolog kicsit hosszú lesz, járt már e így valaki esetleg,és hogy van e még visszaút nekünk ?

Úgy 3 hónapja elköltözött a barátom tőlem,mert mind a kettőnknek időre volt szüksége.

Sajnos a szüleim nem egyszerű esetek,állandóan belénk kötöttek,hiába adtunk pénzt és dolgoztunk mindig,valami sosem volt jó.

Ő nem bírta, elköltözött,de én nem akartam a szüleihez menni,csömörből vödörbe..azóta minden más lett.

A barátom eleinte mindenben támogatott,aztán megváltozott.

Állandóan a haverjaival lógott,mindig buliba mentek, péntek estétől vasárnap délutánig elérni sem lehetett mert vagy bulizott vagy éppen azt pihente ki.

Alig beszéltünk,és lezártam a dolgot vele.

Ez így nekem nem volt jó

Hogy ennyire könnyen eldobott engem a barátok miatt,hogy a szakításra is annyit írt,hogy megérti és így lesz a legjobb.

Mert ő élni akar,mert 7 évig beteg volt,7 évbe telt amíg újra lábra állt és újra igazi ember lett belőle.

Ezt a részét megértem.

De azt nem,hogy ha ezt tudta, hogy még 32 évesen nem áll készen a dologra,akkor miért jött össze velem.

Lehetséges az, hogy ezek után, még van esély arra,hogy egy pár leszünk ?

Tudom,önző ember,tudom és látom mit csinált,mit nem,de szeretem ,és ma megfordult a fejemben a kérdés,hogy ezek után lehetséges hogy még visszatalál hozzám ?