Segítség, egy Drámakirály a párom!? Miként reagáljak?

Az első mondatom: "Őszinte leszek, drámázni tudok én is, de már belefáradtam..."

Az, hogy Te "már" belefáradtál nem vonja maga után,

hogy ő is abba tudja hagyni.

Sőt nem is biztos, hogy úgyérti....: cserébe neki is be kéne fejezni.

Feltétlen érdemes lenne megbeszélni vele.

Egy pasi akkor áll neki ők nélkül is kötözködni, ha okit keres a szakításra, vagy felmentést akar arra, hogy miért jogos, ha félrelép. Ez a "házasságunkban csak vita van, nem vagyok boldog" igazolása, amit a szeretővel is megetet. Esetleg azt akarja kiprovokálni, hogy te dobd ki őt.

Ha mosolygós, kiegyensúlyozott anyiluka akarsz lenni, az legfeljebb szingliként lesz lehetséges. Nem egy olyan kapcsolatban, ahol állandó a feszültség.

Jó lenne azon is elgondolkodni, kedves _anyuka_, hogy mennyire jó a _gyereknek_, ha ebben nő fel. Szerinted ő ebben nem sérül? Érte vagy felelős, nem az idegbeteg pasidért.

#9, ha a babával rendesen viselkedik, az lényeges enyhítő körülmény.

Nálam biztosan, ezért vissza is vonom az éretlenséggel kapcsolatos megjegyzéseket.

Ettől azért nem elfogadható a viselkedése.

Apám is ilyen módon terrorizálják anyákat, nem volt valami kiegyensúlyozott gyerekkorunk. Gondolom az se véletlen, hogy 40-50 korunk körül mind elválunk.

Az egyik úgy halt, hogy 15 éve nem is találkoztunk, a másik most vágta be a durcát.

Szóval, a jó periódusában tisztázzátok ezt.

Ki lehet ebből mászni, nekem pl sikerült.

De hosszú távon nem lesz boldog család, ha 10 napokra lefagy a békesség.

Olyat ismerek, akik úgy összekapnak egy fagyizáskor, hogy már látom a válópert, de másnapra túl vannak rajta.

De a ti kapcsolatotok nem ilyen.

"ezek a legrosszabb napjai, általában 3 - 14 napig tart 1-1 mélypont"

És általában mennyi idő telik el két ilyen "mélypont" között?

És ugyanígy viselkedett azelőtt, hogy úgy döntöttél, hogy gyereket vállalsz vele?

Ne haragudj,de egy szó megragadta a figyelmem.

"Eleinte elengedtem a gyeplőt"

Mégis,mit jelentsen ez?Valami idomítható lónak,vagy állatnak nézed talán a másikat?

Nem e lehetséges,hogy valahol a kezdetek,kezdetén te voltál az,aki mindenben az utolsó szó voltál?

Aki megpróbálta megrendszabályozni,magához igazítani a másikat?

Mert nekem nagyon úgy tűnik,hogy ő besokalt mostanra,és nem nagyon kér már az ölelésedből sem,mert már tapasztalatból tudja, megintcsak valami célod,valami szándék,akarat van mögötte.