Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy kezelitek, hogy a párotok soha sem fog megváltozni? Sikerült megszokni, vagy végül inkább kiléptetek a kapcsolatból?
Párommal alapvetően 2 dolgon szoktunk vitázni az egyik , hogy kicsit lustácska a másik, hogy füvezik.
A lustasága kezelhető, mivel ha megkérem segít, de így is a házimunka legfőbb részét én csinálom, bár ahogy
ő szokta mondani, nem kért rá, hogy egész nap takarítsak így végülis igaza van, az az én bajom ha szeretem ha rend van.(talán túlzásba is viszem néha az igaz)
A másik , hogy mostanában minden nap mondogatom neki, hogy szokjon le a fűről.
Babát tervezünk, és már 10. hónapja sikertelenül.
Én már mindenre gondoltam, arra is hogy talán épp ezért nem jön össze, mert szívja azt a mérget illetve mert
szinte egész nap fekszik.
Néha ráveszem, hogy menjünk el sétálni kicsit a közeli erdőbe, de látom rajta hogy nem élvezi.
Amint hazaérünk visszafekszik a gép elé és ismét előkerül a cigi, amibe csak bele bele szivogat néha.
A házimunkával én nem gondolom, hogy eltúloznám ha néha megkérem, hogy segítsen mert nem kérek sokat.
Általában annyit , hogy mosogasson el vagy hogy söpörjön fel.
A cigivel most már minden nap idegesítem, megértem hogy zavarja , de most mit tegyek? Volt idő amikor nem mondogattam neki, akkor sem változott semmi.
Sokszor azt érzem, hogy igaza van mert hazajön , itt egy hárpia aki folyton csak idegesíti, meg piszkálja( most az tök mindegy, hogy jogos e vagy sem)
persze , hogy csak nyugalmat szeretne, viszont én meg itt vagyok tanácstalanul, hogy most mit tegyek?
Szokjak hozzá?
Közben látom, hogy a gyakori haverokkal való kocsmázgatásról és a dohányzásról már leszokott , szóval tényleg igyekszik.
A dohányzásról elég hamar, viszont ugye valószínűleg ezért is olyan nehéz erről a kis füvezésről leszoknia , mert ugye talán a dohány hiányzik neki.
Nem értek hozzá.
Ne úgy képzeljétek el, hogy sokat szív, inkább gyakran egy-egy slukkokat a nap folyamán.
Azt is utálom, hogy mindenhol hamu van, az ajtók közelében meg a konyhában ahol csinálja.
Áh ..szóval nem tudom mit tegyek.
Sajnálom is őt, annak ellenére, hogy sokszor látom, hogy én folyton teszek-veszek , csinálgatok valamit, főzőcsöcskézek , takarítok stb stb
amíg ő játszik viszont ő ilyen szeret lazulni és nem várhatom el, hogy ő más legyen, amikor gondolom mindig is ilyen volt.
A fű meg, max reménykedhetek benne, hogy nem ez miatt nem jön össze a baba, és hogy ha összejön akkor majd talán lerakja.
Reménykedhetek abban is, hogy majd megszereti a kirándulást , és nem azt kell éreznem hogy na most rábeszéltem eljön velem, hanem magától mondja.
Engem gyerekkoromban rengeteget vittek a természetbe, kirándulni és hát én is így szeretném nevelni majd a gyermekeimet vagy gyermekemet ha lesz egyszer.
Ő szeret inkább itthon lenni, gépezni, elflesselget rajta.
Szóval ezekben az alapvető dolgokban különbözőek vagyunk és félek, hogy ez majd később válláshoz fog vezetni.
Aki hasonló cipőben járt , hogy döntött végül?
Megszokta vagy végül megszökött?
Kérem akik a füvezést heroinozásnak tekintik kíméljenek meg a válaszoktól.
Normális ember megszökik egy ilyen szituációban!
Ismerős az, hogy KARMA???? Ha vele maradsz ilyen előjelek mellett és még gyereket is szülsz neki .... akkor megérdemled a sorsodat amit kapsz.
Jegyezd meg ezeket a napokat, mert örök életedben átkozni fogod magad, hogy ekkor nem léptél, pedig lenne rá esélyed és - gondolom rajtunk kívül is - sokan mondták, hogy kellene.
Sosem értettelek Titeket Nőket. Ti vagy lóvés pasi mellé akartok kerülni, akkor is, ha érzelmileg üres az egész (csak azért mert megvan az anyagi létbiztonság). Vagy sínylődtök egy idióta f@$z mellett egy halott kapcsolatban, amiben szemernyi megbecsülést sem kaptok. B@$zki, itt vagyok én, aki képes lenne szeretni, itt vagyok én aki képes lenne boldogságot adni, aki ugyan nem milliomos, de van olyan fizetése, hogy nem napról napra élnénk, van kocsi (ha nem is luxusvedra), van lakás (ha nem is egy villa). Nem vagyok unalmas, nem vagyok savanyú. Nem vagyok nagy igényű sem. Ti meg inkább szenvedtek alkoholista, vagy drogos, esetleg agresszív, hűtlenkedő, vagy egy idióta pasi mellett!
Kicsit sokat szívtál be a füstből? :) Mert te sem vagy józan.
Ha a barátodon múlna, elfetrengene a saját mocskában, mint egy igénytelen disznó. "Nem kért rá, hogy egész nap takarítsak" - ez az egyik tipikus mondat, amitől minden normális embernek viszketni kezd a tenyere, mert nehéz indulatok nélkül kezelni azt, mikor egy igénytelen lusta szart kivakarsz a mocskából, ő meg erre cinikusan közli, hogy te vagy a hülye.
Bent szívja a spangliját, szétpotyogtatja a hamut - undorító, prosztó szokás. Egyébként képzelem, milyen szag lehet ott.
Azt már kapisgálod, hogy megváltozni nem fog, de honnan a pékből veszed az ötletet, hogy te megszokhatod? Együtt vagy vele X ideje. Jobban viseled? Nem, ugye? És egyre rosszabbul fogod.
Mindent te csinálsz, az egy-egy felsöprés vagy mosogatás, amit elvégez, inkább a nullához konvergál. Ha sikerülne a gyerek, nem lenne összefüggő két óra nyugalmad, beleértve az éjszakákat is, és az nagyon kemény. Úgy éreznéd magad, mint akit kínoznak, és nem tudnád ellágyulva nézni, ahogy a barátod lazul és flesselget, hanem legszívesebben felrúgnád. Garantált szakítás. Nézd meg a temérdek kérdést a háztartáshoz, gyerekhez kisujjal sem nyúló férjekről és a fizikailag, idegileg egyaránt roncs feleségeikről. Egészséges önbecsüléssel és józan előrelátással már most sem lennél vele együtt. Ja, és nem, nem fog kirándulgatni a gyerekkel, hanem szól, hogy vidd már ki a szobából, mert piszkálja a billentyűzetet.
Nem a pasid az első a történelemben, aki egy büdös szobában, mocsokban tespedő amőbává szívta magát. Segítek: nem, nem akarod egy ilyennel leélni az életed.
Nem jövök össze olyan emberrel, akiben bármi fontosat meg szeretnék változtatni. Kisebb-nagyobb rigolyákat ráhagyom, mert tudok ezekkel együtt élni, de nagyobb horderejű (világkép, értékrend, életmód, jövőkép) különbségekkel el se kezdem a kapcsolatot. Ennyi a titok.
Én nem ítélem el a füvet, ha az ember mértékkel csinálja, de amit a barátod művel.. Te komolyan egy ilyen embernek szülnél gyereket? Eszednél vagy? Még meg se született szerencsétlen, de már most utálod, már most szar életet szánsz neki? Remélem soha nem jön össze, az ő érdekében.
Ettől a mondattól, hogy "ő szokta mondani, nem kért rá, hogy egész nap takarítsak így végülis igaza van, az az én bajom ha szeretem ha rend van." esküszöm elpattannak az agyamban az erek.
Én is sokszor megkaptam már ezt, azért mert takarítok, mert szeretem a rendet, és hát rohadjak meg akkor mert neki ez bizony nem fontos, ez az én gondom.
Ez nem így működik. Ezt az elkényeztetett kisfiúk mondják, akik nem szoktak hozzá hogy nekik is kell tenni azért a környezetért amiben élnek, mert eddig anyuci mindent alájuk rakott. Most pedig te lettél anyuci.
Az pedig, hogy ebbe a kapcsolatban egy gyereket is akarsz szülni, még felháborítóbb. Akkor már két gyereket kell majd nevelned, a te életed és céljaid elmennek a fenébe, és abból áll majd az életed hogy anyáskodsz a párod felett és neveled a babát.
Abban is biztos lehetsz hogy ez a férfi nem lesz egy támogató, segítő apuka, feltételezem anyagilag sincs a toppon.
Ha az apróbb házimunkákat úgy kell kikönyörögni, akkor képzeld mi lesz a pelus cserével, vagy az éjjeli felkelésekkel. Akkor is majd hagyod szegényt aludni, hogy másnap tudjon játszani, meg füvezni, míg te főzöl, mosol, babázol? Légy észnél!
Először a kapcsolatotokat kell olyan szintre hozni, hogy az uraság is felelősséget vállaljon, és utána lehet gyerekről beszélni. Így, ha még nem működik, el tudod hagyni, de utána sokkal nehezebb egy babával új életet kezdeni, ráadásul tőle sosem tudsz majd elszakadni teljesen, ha ő a gyereked apja.
NEM MELLESLEG! A fű, vagy akár alkohol sem a legegészségesebb módja annak hogy egészséges gyereket hozzatok világra. A fű és az alkohol is elég gyakran okozhat meddőséget, sterilitást rendszeres használat mellett. Füvesek között nőttem fel, láttam mi lett belőlük, főleg 30 felett.
Annyit tehetsz hogy nem mentegeted őt tovább, nem keresel számára kifogásokat, hanem a sarkadra állsz. Ha gyereket akarsz, és egészséges életet, ezt megmondod neki, hogy nem tűröd tovább, eddig és eddig vársz hogy változzon, aztán ha nem megy, elhagyod, és keresel mást akinek szülhetsz. Ezután tartod magad az igéreteidhez.
Magadat nézd elsősorban. Neki is akarnia kell, hogy jobb legyen, ha szeret,és veled akar lenni, és ehhez neki is kötelességei vannak. Ha nem tartja be a játékszabályokat, te se adj meg neki mindent, amit nem érdemelt ki.
"Na a nőgyűlölő ffiak felébredtek"
Egyetértek velük most teljesen, pedig nő vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!