A férfiatlanság, vagy a túlzott férfiaskodás taszítóbb?

Mondtam volna, hogy párkapcsolatra mindkettő egyformán taszít, de baráti vagy kollegiális viszonyra az egyik kevésbé, de belegondoltam, és igazából még úgy sem tudnám egyiket sem elviselni. A konfliktuskerülő, határozatlan pötsetlenkedést nem tudom elnézni, engem az iszonyúan irritál és bosszant, viszont egy agresszív, durva, erőszakos emberrel sem szeretnék soha semmilyen formában sem közelebbi viszonyba kerülni.

Bocs, ha ez a két opció lenne csak a világban, az önkéntes karanténom végtelen időre kiterjeszteném.

Én az első típus vagyok.

Mindig is tudtam, hogy megvetnek, rühellnek az emberek, de már le is szarom.

F