Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyire számít furcsának, hogy így vélekedek a házasságról?
24 éves vagyok(N), 5éve van egy párom akivel nem volt mindig felhőtlen a kapcsolatunk, sokszor szakítottunk de mindig újra összejöttünk. Minden rendben van hosszú ideje már, ő már pedzegeti a gyerek témát, vagyis inkább sokszor felhozza, hogy milyen lesz majd, stb...
Azonban van egy gondolat (vagy érzés) a fejemben a házasággal kapcsolatban, hogy én nem biztos hogy szeretnék házasodni. Lehet hogy a múltbéli veszekedéseink miatt, vagy azért mert a környezetemben 10 házasság 2-3 éven belül válással végződik.. Egyszerűen nem vágyom rá.
Szerintetek nagy baj van velem? Vagy ez a gondolkozás mód kezd normálissá válni manapság?
Nem mindenki vágyik házasságra, sőt kifejezetten nem is akarnak sokan megházasodni.
Ebben semmi furcsa nincs.
Szerintem azért (is) van, mert fiatal vagy nagyon és szintén nagyon fiatal voltál amikor összejöttetek.
Nem írtad hogy első kapcsolat-e (én cssk gondolom hogy első komolyabb) de ez is közrejatszhat.
Illetve igen a sok rossz tapasztalat, másoknál mit lat az ember az is nagyban befolyásol.
Pl én is másképp állok a házassaghoz miöta a szüleim elváltak, mély nyomot hagyott bennem (3 eve) hiaba nem voltam már gyerek.
Pl sose mennék férjhez anélkül hogy anyagi dolgok pe lennéknek tisztázva, papírozva.
Dehogy baj!
Az persze öngyilkos lépés lenne,hogy házasság nélkül gyerek.
Nem a házasság a próba.
Gyereket akarsz-e, ettől a pasitól?
Én nem látom úgy. Szerintem ezt tisztázd magadban.
Nem jó, de sajnos ez válik normálissá. A házasság, mint olyan lesilányult "egy papir"-á.
Sok a macera. Felveszed a férjed nevét, vagy nem. Ha felveszed miért így miért úgy, ha nem veszed akkor miért nem. Az alapvető probléma az egésszel, hogy mások véleményétől félnek .... pedig ez két emberről szól. Kit érdekelne mások?
A másik fele, hogy az emberek nagy része úgy áll a házassághoz, hogy rögtön a kiutat keresi benne. "Mi lesz, ha elválunk?" .... na akkor meg már tényleg minek.
12 éve vagyok nős. Sosem azt néztem sem én sem a feleségem, hogy másnak mi a véleménye kettőnkről vagy bármiről ami velünk kapcsolatos és - ami a legfontosabb - sosem gondolkodtam azon, mi lesz, ha elválunk. Ki, hova, hogyan. kivel, gyerekekkel mi lesz, lakással mi lesz, stb ..... Lehet kellene. De valahogy bennem az van, hogy arra fókuszálok, hogy EGYÜTT, MI, KETTEN. És azt, hogy a problémákat kommunikációval meg lehet előzni és meg lehet oldani. Egy házasság két emberről szól. Két egyenrangú emberről. Egyikünk sem nézi le a másikat. És mindketten azt nézzük mi a jobb kettőnknek vagy a másiknak, és nem azt mi a jobb magunknak. Nem az önzésről szól .... TÁRSAK vagyunk!
Ahol valaki önző ... ott válás a lényege.
Végig olvasva a gondolatmenetedet, elfogadom és megértelek. Viszont szerintem a párodat el kellene engedned, hiszen nem ugyanaz az utatok.
Engedd, hogy mással boldog legyen - engedd, hogy mást boldoggá tegyen!
Köszi a válaszokat.
12, köszönöm a kioktató sorokat. Nem tarunk még sem a gyerekvállás kapujában és eljegyzésről szó sincs még, ezek csak gondolatfoszlányok a fejemben. Nyilván ha fordulóponthoz érne a kapcsolat és nem egyeznének az elképezések, akkor elbúcsuznánk egymástól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!