Mire fel ez a kettős mérce? Ki is felszínes?

Nem értek, komolyan. Nekem mindig az olyan pasik tetszettek - tetszenek is -, akik szőrtelenítették magukat szinte mindenhol, divatos, trendi hajuk volt, trendi ruhákban jártak, adtak magukra, illatosak voltak mindig. Emellett pedig mindig szerettem - szeretem is - a diszkót, számomra az a megfelelő szórakozóhely. Szerencsém van végülis, mert a diszkókban ez a pasitípus "fellelhető", lehet velük ismerkedni. Mindig is így tettem, szinte mindig diszkóban ismerkedtem, bár a legtöbből "csak" barátság lett, az egyéjszakás kalandokat nem igazán pártolom a saját részemről.

Szóval nemrég megismerkedtem egy buli egy ilyen sráccal, aki mellesleg elég pénzes is (ez később derült ki, tehát nem ezért kezdem vele beszélgetni, hanem szimpi volt, bejött a stílus, ez viszonzásra is talált).

Nagyon sokan azzal jönnek azóta, hogy a barátom egy "selyemhuszár", én pedig biztosan csak a pénze miatt vagyok vele... -.- Miért kell ezt??? Egyrészt egyáltalán nem, másrészt nem is lennék rászorulva, mert nekünk is elég jól megy... Akkor meg?

Miért ilyenek az emberek??? Egyből csak arra tudnak asszociálni, hogy vagy a kinézete vonz vagy a pénze. Mellesleg hozzáteszem: rá is ezt mondják, ha meglátják velem...

Bezzeg, ha egy lány összejön egy nem annyira tehetős, nem is túl helyes pasival, akkor egyből, hogy biztos húú, de nagy a szerelem...

Ezek az emberek mondják rám/ránk, hogy felszínesek vagyunk... Most akkor ki is a felszínes? Nem én ítélek külsőségek alapján, hanem ŐK!

Ennyire képmutató világban élnénk?

L/19