Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Tanácsra lenne szükségem, valaki?
A barátommal másfél éve vagyunk együtt, már együtt is élünk. Minden jó köztünk, kölcsönös a szerelem, a tisztelet,az odaadás. Az egyetlen probléma, hogy ő nagyon csöndes. Ha valamilyen gubanc van a kapcsolatunkban, nem beszél, ő azt mondja nem tudja,hogyan fejezze ki magát. Mindig minden mindegy, nem látom, hogy törné magát a megoldáson. Nem beszél a problémákról, csak ha harapófogóval húzom ki belőle. Nagyon szeretem, de így másfél év után kezdek ebbe beleunni, mintha csak én akarnám hogy jó irányba menjen az egesz, pedig tudom hogy szeret. Nagyon figyelmes és mindig érezteti hogy fontos vagyok, tehát rá egy rossz szavam nincs. Valakinek valami hasznos tanács, hogyan vehetném rá, hogy beszéljen az érzéseiről? Vagyis inkább hogy legyen véleménye... sokszor már unom, azt érzem, ha én nem erőltetem, akkor nem lenne semmi megoldva, vagy megbeszélve. Várom mindenki tanácsát, picit el vagyok keserdve. Bocsánat ha zavaros a leírás.
Én 26L ő 27F
Te vagy az exei azok a fajták vagytok, akiknek "mindig igaza van"? Lehet, hogy megszokta, hogy nem számít a véleménye, de lehet, hogy csak alapból ilyen.
33/f
Szia!
Hát tőlem biztos nem szokta meg. Én már tulajdonképpen könyörgök, hogy mondjon már valamit, ne azt, hogy "mindegy". Vagy "nem tudom", vagy "amit szeretnél". Persze, van amikor ez nekem jó, hogy rám hagyja a döntést, de ne mindenben en hozzak, pláne amikor gubanc van a kapcsolatunkban, azt szeretném ha közösen oldanánk meg.
Az előző válaszom az első válaszolónak ment.
Próbáltam, de egyszerűen nem érzem hogy akarna beszelni ilyen dolgokról, mintha neki mindegy lenne, de közben meg tudom hogy nem az, mert szeret, és nem csak mondja, hanem érezteti is. Nagyon nehéz
Valahogy azt húzd ki belőle, hogy ennek volt-e valami logikus előzménye, mert akkor bizonyára meg tudjátok oldani. Ha nincs, akkor van az, hogy ő egyszerűen ilyen és ezzel együtt vagy kénytelen elfogadni vagy nem elfogadni.
33/f
Nekem is nehezen megy a megnyilás mások felé. Két éve vagyok együtt a párommal de még mindig van olyan amit nehezen tudok elmondani. Nem azért nem mondom el mert nem akarom hanem mert nehezen jönnek ki a szavak vagy éppen nem tudom megfogalmazni azt amit érzek.
Ő sem adta még fel hogy kiszedje belőlem a dolgokat remélem nem is fogja. De ezt értékelem is és próbálok mindent úgy mondani hogy ne neki kelljen nyaggatni.
Viszont nála is volt olyan hogy én mondtam a problémám nagy nehezen mert rá vettem magam, de ő mintha meg sem hallotta volna. Reagált rá de igazából nem mondott semmi jót, nem próbálta megoldani sem megbeszélni sem. Na mondjuk ez nagyon rosszul esett, talán még mindig. Beszélni kell minnél többet
Szerintem o inkább ilyen... és nem akarom ezt meg elfogadni, nem akarok mindig én irányítani. De ugyanakkor szeretem. Akkor ilyenkor mit csináljak?
Tudom, hülyén hangzik hogy vadidegenektol kérek tanácsot, de hátha mások tisztábban látnak...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!