Nagyon ki vagyok bukva, kérlek csak segítő hangvételű, értelmes dolgot mondjatok. Hogy tudnék küzdeni érte, hogy maradjon velem? N

Az a lényeg, most készülök elveszíteni a barátomat, de ez nem ilyen egyszerű. Külföldi magyar vagyok, ahogy ő is. Kijöttem dolgozni, a cégnél ismertem meg (Németország). Elmondta mikor már elkezdtünk chaten (meg élőben is, csak úgy nem sokra volt idő) dumálni, hogy első barátnőjével nemrég ért véget (még fiatal a srác, 24 éves). Vagyis hónapokkal korábban, de hogy nagyon nagy szerelem volt, és kizárólag azért lett vége, mert haza kellett mennie Magyarországra, és belefulladtak abba, hogy távkapcsolat. A lány nem maradhatott itt egyéb okok miatt, a srác pedig nem mehetett haza, itt él a családja, itt van a munkája, itt vásárolt lakást. Szóval szétmentek, megviselte, nem az hogy depis lett de ahhoz hasonló, szomorú volt, befordult, csak jatszott meg dolgozott meg aludt, sírt alvas előtt, stb., egy ideig. Aztán mire mi találkoztunk, ebből már kilábalt, már feldolgozta. Exével nem beszélgettek, mert ugye fájdalmas lett volna mindkettejüknek. Mi egyre többet chateltünk, minden nap megkerestük egymást melóban. Azt nem mondom, hogy hivatalosan összejöttünk, de jártunk, elhívott randizni is, volt csók, szex, sokszor aludtam nála.

De most írt neki az exe... Mert ő nem tudott rólam, vagyis hívta, nem is írt. Elmondta, hogy nem akart addig zavarni, amíg nem tudta biztosra, de most úgy áll, hogy ki tud költözni németbe, vagyis vissza tud költözni hozzá, mert ugye mikor együtt voltak, be volt költözve ide a sráchoz (nagyon gyorsan összeköltöztek, már akkor is olyan okok miatt, hogy könnyebb legyen a lánynak az országban maradnia). És az ex ezt kb. készpénznek vette, hogy ennek semmi akadálya sem lehet. Mintha az elmúlt hónapokban semmi olyan nem törtenhetett volna az expasijával, ami ellehetetlenítené, hogy ott folytassák, ahol abbamaradt.

Kivert a víz, mikor elmesélte ezt a srác. Nagyon bele vagyok esve, nem akarom elveszíteni... Ha idejön az exe, köztünk mindennek vége lesz, többé nem fog rám úgy tekinteni, max barátok maradunk. Nem lesz éjszakába nyúló chat, nem fog minden áldott nap megkeresni munkában, nem lesz randi, és semmilyen intimitás, nem lesz ölelés, puszi, csók, szex, nem mehetek át hozzá...

Én még próbálok küzdeni, nem adom fel, amíg nem lesz itt az exe. Elmondtam neki, hogy nagyon szeretem, nem akarom elveszíteni, szeretném ha összejönnénk úgy igaziból.

De se kép, se hang. Be van zsongva, jön az exe vissza. Alapnak tekinti ő is, hogy folytatják, mintha mi sem történt volna. Boldogan újságolta a hírt családjának, munkahelyen a barátainak. Rám páran néznek, azt hitték együtt vagyunk, ezek szerint vége? Én meg csak szomorúan vonogatom a vállam. Erre mondják, hogy de nagyon szerelmes volt bele (régen exe is itt dolgozott, ismerték), szóval örülnek ők is, hogy visszakapja. Csak sajnálják, ami velem történik ezáltal... Hát kösz...

Írtam az exének amúgy. De teljesen kultúraltan. Azt írta vissza, tud rólam, mert a minap elmondta neki a srác, hogy kavart velem. De azért odaszúrt, hogy az ominózus telefonhívás óta (amikor elmondta neki, hogy hamarosan ki tud költözni) úgyis nyilván teljesen vége szakadt ennek a viszonynak. Sajnos valóban. Látszik, nagyon megbízik a srácban. Jól teszi, hűséges típusnak tűnik. Pláne, ha valaki ennyire szerelmes, nem hazudozik, nem lép félre.

De én őt szeretem. Rohadtul szeretem. És borzasztóan vonz szexuálisan is. Nem akarom elveszíteni. Nem adom fel.