Ha van bennem egy olyan, hogy vágyom kipróbálni, milyen mással, akkor hogyan érdemes csinálni? Párom van.

#28

„ő egy cseppet sem szerelmes belém,akit szeretünk azt sem megcsalni nem akarjuk sem elviselni nem tudnánk,hogy ő mással van.”

- ez így is lenne, csak van kis bökkenő. Az ember ösztönileg csak akkor van monogámiára motiválva, amikor szerelmes. A szerelem (az a hormonmámoros, kémiai vegyületes, rózsaszín ködös állapot) elmúlik. Csak álom és mese, hogy örökké tart. Szerintem nem lehet elvárni, hogy örökké egyvalakivel legyen egy ember. De annak sincs értelme, hogy 2-3 évente új partnert keressen az ember. Kell lennie középútnak.

És ez beállítottság kérdése azért jelentősen, ez feltűnt.

„pont ilyen elveket valló pár arról számolt be,hogy ez egy élhetetlen helyzet,mármint maga a nyitot kapcsolat.”

- az tény, hogy nem való mindenkinek. Kell hozzá egy tudatosság magunkkal. Alacsony elköteleződőségi hajlam, ezek szerint. Páromban ez megvan. Csak ő nem ilyen beállítottságú jelenleg.

#30

- igeeen, jójó. Azt szerettem volna kifejezni, hogy törekszem rá, és érdemes is törekedni a tökéletességre. Utópia elvárni a tökéletességet, de nem gondolom egyelőre, hogy lehetetlen az, amit szeretnék. Csak meg kell találnom azokat a változókat, amik jó irányba billentik a helyzetemet.

#31

Nem az, hogy élvezem, de motivált vagyok a megoldást illetően, igen.

#33

„Viszont te nem úgy nézel ki, mint aki tényleg képes lenne uralkodni magán.”

- Jaaja. Nagyon sokat foglalkoztam ilyen tudatosítós lelki önfejlesztős dolgokkal dolgokkal (nem mostanában, évekkel ezelőtt. Később írja valaki, hogy „szülői minták”, szóval ezek felülírásával voltam elfoglalva. Sokkal jobb ember, sokkal hatékonyabb lettem, az biztos. Most kicsit jó lenne felszínre engedni az ösztöneimet. Szóval elsajátítottam egy csomó dolgot, és már nem kellene minden pillanatomra figyelnem, hogy sikeres legyek (úgy általában véve az életben-társaságban)

„Ezt csak azért írtam le, mert próbáltad magyarázni, hogy az ember nem monogám. ”

- valószínűleg ez a téma bonyolultabb ennél, de Köszönöm, hogy leírtad! :)

„kötődés van szeretet nélkül”

- Azt hiszem mostanában nem megy a jó fogalmazás nekem :D Szóval igen, szeretet is megvan nálunk, kötődés is, kölcsönösen.

„szerepjáték”

- Köszönöm a tippet! Ennek ellene voltam általában, de ez a lehetőség így feledésbe merült. mindenképp felhozom páromnál. Vagy meglepem :D

#34

- Tulajdonképpen van időm most, mert gazdasági-pénzügyi dolgok miatt is össze vagyunk kötve jelenleg, amit nagyon nem szeretnék bolygatni. Szóval olyan 1,5-2 évem van vagy feltalálni valamit, vagy akkor persze, akkor... választanom kell egy kompromisszumot, le kell mondanom valamiről.

#36

- Ezeken a mintákon sokat gondolkodtam-dolgoztam (meg úgy általában véve mindenkinek kellene, csak hát nehéz dolog, ezt nem tanítják a suliban. Itteni kérdések többsége is akár visszavezethető lenne erre). Szörnyen rossz nárcisztikus szüleim vannak, szóval volt mit rendbetennem magamon (volt, hogy én is zaklattam embereket). Lehet, hogy szüleim tényleg így visszafogták magukat, hogy fenntartsák a tökéletes család képét, megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak. Aztán belül meg másra vágytak, és én ezt érzékeltem :D Azóta is nyúzzák egymást, és tudomásom szerint sosem volt harmadik vagy bármilyen megcsalás.

Szóval ez így nagyon belemagyarázós nekem is, de felvetésnek mindenképp jó, köszönöm!

„Honnan tudod ilyen biztosan, hogy nincsen jobb, ha csak vele voltál eddig?”

- Inkább úgy mondanám, hogy „mindig van egy jobb”

Szóval filozófiai oldalról közelítem meg. És ilyen értelemben akkor kéthetente lehetne új párom :D Szóval mindig úgy keresnék, hogy az újban legyen meg valami, ami az előzőben nem volt. csak aztán kiderül, hogy más dolognál meg az újból hiányzik az, ami az előzőben megvolt. Szóval az a vége, hogy nincs jobb, csak más. Nincs tökéletes, csak olyan, ami nagyon közel van hozzá. És most olyanban vagyok.

„Te most szerintem túlságosan is biztonsági játékos vagy, nem mered felvállalni a saját vágyaidat, hiányérzetedet. Nincs semmi gond ezekkel az érzésekkel, emberek vagyunk. Bizony nehéz dolog szembenézni ezzel, ha nem tudod elfojtani, de nem lenen egyszerűbb megállni, őszintén és tisztelettel beszélni a barátnőddel, hogy más terveid/céljaid vannak a jövőre nézve, és nem házasság/családalapítás jár első sorban az eszedben, hanem mennél másfelé? Menjetek külön és meglátjátok mi lesz.”

- igeen igen. ez is a pénzügyi dologhoz kapcsolódik valamilyen szinten (nameg nem akarom megbántani a páromat, hogy többször felhozok olyan témát, amit már kibeszéltünk és elutasított). kicsit meg van kötve a kezem, meg magam ellensége sem akarok lenni.

„Még egy dolog: azontúl az is egy kicsit ellentmondásos, hogy az alacsony elköteleződés szintedről beszélsz az irányába.. -> Mégsem akarsz vele szakítani, mert szerinted ő a legjobb, vele akarod leélni az életed.

??? Érted az itt lévő ambivalenciát? Meg kellene válaszolnod magadnak az okait, mit miért gondolsz úgy, ahogy. Tőled jönnek ezek a gondolatok, valóban így is érzel? Vagy csak a félelem áll a háttérben?”

- Értem-értem. Nem hinném, hogy elköteleződési problémám lehetne már, kifejtem:

Volt egy társfüggős időszakom, közben/utána kezdtem el foglalkozni a kis lelkemmel. Sikerült függetlenítenem magamat. Gondoltam rá többször, hogy átbillenhettem a túloldalra, és ami eddig egy ráfüggeszkedés volt, az most taszítás lett, de semmit nem találtam erre a magammal folytatott „vizsgálatban”. Szóval én természetes alapállapotomban ezt a kötődési szintet tudom maximum nyújtani. Ilyen a személyiségem (vagy nem tudom hogyan mondjam...). Most érzem magam teljesnek és önmagamnak, e témát tekintve.

„Egy picit nekem úgy jött le a leírásod, hogy a párod nem a tökéletes pár, akivel valóban le akarod élni az életed, hanem inkább észérvekkel alátámasztod, miért jó és kényelmes, biztos választás vele maradni..”

- Ezt tökéletesen látod, így van! :D Meggyőződésem, amit feljebb is írtam, hogy nincsen tökéletes. És mindenkitől ezt hallom, mindenhol ezt olvasom, látom - szóval valóban nem merek kilépni, mert nem látom benne a hasznomat hosszú távon, maximum csak azt, hogy idővel mással ugyanide jutnék -> mókuskerék.

(Amúgy teljesen elfelejtettem, hogy lehet értékelni a válaszokat. Ment mindenkinek a zöld pacsi! :) )