Ti hogyan szakítottatok a szeretőtökkel?

Hasonló cipőben vagyok...:(

Iszonyatosan nehéz...

Én még nem szántam el magam a döntésre...egyszerűen képtelen vagyok dűlőre jutni! :(

Félek, hogy ha a párommal maradok, akkor örökké bánnám a dolgot, hogy elszalasztottam a szerelem lehetőségét, ugyanakkor félek feláldozni mindent a bizonytalanságért. Folyamatosan tipródom...

Nekünk 1,5 éve tart a viszonyunk, ezalatt 3-szor táncoltam vissza a páromhoz...:( a leghosszabb idő, amit a szeretőmmel külön töltöttem, az 3 hónap volt. De ez idő alatt sem tudtam tőle teljesen elszakadni, rengeteget beszéltünk, habár nem történt más...

Mi lelkileg is iszonyatosan közel állunk egymáshoz, barátságból alakult ki a viszony...duplán lenne fájdalmas elveszíteni őt...és még mindig az a kérdés, hogy megéri -e? Az a jó, ha őt zárom ki az életemből? Mi van, ha pont fordítva kellene történnie? Mi, a párommal 3-szor próbáltuk meg helyrehozni a dolgokat, látszólag minden oké, csak az én lelkemben dúl a vihar...

És itt is az újabb kérdés, hogy mi lenne, ha tényleg megszűntetnék minden kommunikációt a szeretőmmel...akkor lehet idővel normalizálódna a párom és köztem minden? De mi van ha nem? :(

Próbálj meg nem beszélni vele...mondd el neki, hogy fontosnak tartod, hogy a pároddal megpróbálod helyrehozni a dolgokat. Tartozol neki ennyivel. Kérj a szeretődtől időt! Mondd el neki, hogy te majd keresni fogod, és elmondod mire jutottál, de adja meg neked ezt az időt, mert szükséged van arra, hogy rendbe tedd a dolgaidat.

Sok szerencsét!

De, hogyne gondoltam volna erre! Leginkább a párom az, aki egyszerűen nem akarja elengedni a dolgot. Olyan, mint egy szikla, ami kibír bármilyen árvizet, ő akkor is ott áll, és vár. Egész életemben arra vágytam, hogy valakinek egyszer én legyek a nagy ő, hogy valaki úgy szeressen, ahogy egy nőt csak lehet. Megkaptam, és tessék...már nem tudom értékelni, nem tudom ezt az erős szerelmet viszonozni...:(

Elmondani nem tudom mennyire rossz érzés ez az egész helyzet...

Szeretem a páromat, az egész jövőnket együtt terveztük/tervezzük, igazán boldogok voltunk évekig...aztán jöttek a gondok, ő strucc politikát folytatott, én meg a “jóbarátomnak” öntöttem ki a lelkem, és pár hónap leforgása alatt már megtörtént a baj...:(

A párom észbe kapott, rengeteg mindenben megváltozott, én viszont már nem voltam ugyanaz...hiába változott meg, én már nem tudtam úgy értékelni, mintha korábban megtörtént volna...

De valami mégis a párom felé húz...az együtt töltött évek, a korábbi szerelmünk, az ő mostani erős érzelmei...

demokrácia van, és akárki hozzászólhat egy topichoz.

ha kiírsz egy kérdést, azzal vállalod, hogy polarizált kommenteket kapsz.

Még ilyenkor is a szeretőd érdekeit nézed.

Előbb beszélni kellett volna, aztán cselekedni, nem pedig fordítva. De nyugodj meg, a következő problémánál majd megint pucsíthatsz a szeretődnek könnyes szemekkel, hogy milyen szemét a párod.