Van olyan, aki olyan házasságban élt, amit megdönthetetlennek hitt, majd jött egy harmadik (aki tegyük fel, szintén családos), és kilépett a házasságából, mert úgy érezte, újra szerelmes lett?

3-as, szerintem nagyon szerencsés a feleséged, hogy így gondolkodsz. Le a kalappal!

(8-as vagyok)

Én is itt vagyok! Házas nőként,házas férfiba lettem szerelmes.Nem fellángolás,nem szexuális vonzalom,hanem szerelem vokt ez részemről

Szeretői viszonyba nen keveredtünk,pedig úgy érzem a szimpátia kölcsönös vt.

Bíztattam,aztán vissza léptem a lelkiismeretem miatt.Aztán újra kerestem,édesgettem és megint vissza léptem

Azután már ő ignoriált engem,teljesen jogosan..Pedig nem játszottam vele.Őszintén szerettem,csak a lelkiismeretem nem engedte,hogy megcsaljam a férjem

Mai napig minden nap eszembe jut az a másik férfi és attól,hogy semmi komolyabb kapcsolat nem volt köztünk fájdalmas,mély nyomott hagyott bennem.

Soha nem éltem megdönthetetlennek hitt házasságban, de azért valamennyire beleillek a kérdezettek körébe. Voltam szerelmes a férjembe és nem is igen hittem, hogy leszek még valaha másba szerelmes. 10 évig nem is voltam. De egyszercsak belémcsapott a villám, amit azt hittem, 20 éve kinőttem, ez van. A házasságom igenis katasztrofális volt már ekkor, nem önigazolásként a megcsalásra, egyszerűen már évek óta nem volt szex, semmiféle testi gyöngédség. Hogy kinek a hibája, hogy idáig jutottunk, azon lehet vitatkozni, a férjem sem nagyon vitatja, hogy megdolgozott azért a helyzetért, hogy nem tudom magam mellett elviselni az ágyban - bár nem csalt meg soha és emiatt nyilván én vagyok mindenki szemében a gonosz nő, amiért már nem szeretem és nem is vagyok hűséges hozzá. Hozzáteszem a 1,5 év alatt kétszer próbáltam megölelni és egyszer sem viszonozta. Ennyit az önigazolásról. A lényeg, mi 1,5 évvel korábban lélekben elváltunk, fizikailag nagyon sok ok miatt nem történt meg ez, pl, a gyerekünk miatt. Magányos voltam. Hogy szerelembe estem volna-e, ha jó a házasságunk, azt nem tudom, csak azt, hogy amíg volt közöttünk érzelmi kapcsolat, addig 8 éven át nem jelentett nekem kísértést senki. Az elején volt egy hullámvölgyünk, akkor volt egy srác, de nem tudtam belészeretni, pedig nagyon tetszett, de a férjembe voltam szerelmes. Szóval talán nem véletlen, hogy 10 év után épp akkor lettem szerelmes másba, amikor már elromlottunk.

Szóval szerelmes lettem és a vonzalom kölcsönös volt, nem is kicsit, de szétrobbantunk, mielőtt bármi fizikai megcsalás történt volna. A pasi igazából csak játszott velem, aztán megszólalt a lelkiismerete, mert valószínű látszott rajtam, hogy nagyon szerelmes vagyok, vagy csak teher volt számára egy érzelgős nő, a lényeg, hogy kétszer megtette velem, hogy bebolondított és mind a két alkalommal visszalépett az utolsó pillanatban a "randitól". Szóval még arra se voltam jó neki, hogy csak megdugjon. Ő is házas volt amúgy és többször megcsalta már a feleségét, szóval nem az erkölcsi aggályai tartották vissza. Nem tudom, hogy azok a nők, akikkel megtette, miben különböztek tőlem. Szebbek voltak vagy lazábbak nálam. Sosem kedveltem ezt a férfitípust, mondhatni ki nem állhatom, és józan érvet nem tudok mondani, hogy miért nem tudom őt kiverni a fejemből. Engem mindenesetre padlóra küldött a játszadozásaival. Mondjuk másodjára már nem estem akkorát pofára. Ennek ellenére beletelt néhány hónapba, mire újra akartam élni. Úgyhogy kerestem valakit, akivel lefeküdtem és akivel próbáltam őt kiverni a fejemből, de annak is hamar vége lett.

A vége ennek az egésznek az, hogy valószínű el fogok válni - de ha nem, akkor csakis érdekből nem. Szex már a "szeretőm" előtt se volt, de mióta mást szeretek, még annyira se tudom a férjemnek széttenni a lábam.

Mivel valahol lakni kell, és ez se a férjemnek, se nekem nem könnyen megoldható külön, valószínűleg marad minden a régiben.

Az ismerkedést feladtam, mert így mindenki lotyónak néz és úgy is kezel, erre tényleg nem sok szükségem van.

Akár elválok, akár nem, maradok egyedül.

A majdnem szeretőm jelentkezett nemrég, de csak nagyon finoman, belike-olt néhány megosztásomat Fb-on, holott már rég töröltem az ismerőseim közül, én viszont nem reagáltam. Várható, hogy fog még próbálkozni, mert a munkájában most holtszezon jön és ha unatkozik, mindig eszébe jutok, de erre már nem vagyok vevő.

10-es:

Ne hagyd magad, döntés elé állítottad és ő a párját választotta.

Ne add meg neki azt az örömet, hogy ennek ellenére mindkettőt megkapja.

Had sóvárogjon utánad :)