Van olyan, aki olyan házasságban élt, amit megdönthetetlennek hitt, majd jött egy harmadik (aki tegyük fel, szintén családos), és kilépett a házasságából, mert úgy érezte, újra szerelmes lett?

Nekem majdnem. Viszont rájöttem, hogy a házasságom nem csak a felségemen múlik, én sem tettem oda magam idővel. Újra gondoltuk, átszerveztünk mindent, és azóta is remekül működik.

Tudom, sokkal egyszerűbb lett volna elválnom, már volt is "jelentkező" rám. Aztán elkezdtem a gondolattal játszani, hogy oké, az eleje biztosan megint szuper lenne, izgalmas az új és az ismeretlen, de annyi tapasztalatom már van, hogy ez is csak egy bizonyos ideig működne így. Nekem már egy komplett felépített életem van, házakkal, autókkal, feleséggel gyerekkel, karrierrel. Megdöbbentő volt azzal szembesülni, hogy mindezt el kellene dobnom, mert egy új életet kezdenék. Bakker, hát pontosan ezekért tanul, dolgozik és gürizik az ember egész fiatalsága alatt, és most meg amikor megvan hussss, dobjam el?

Én inkám az egóm rosszabbik részét dobtam el, és elkezdtem vizsgálni a rossz házasságom rám eső részét. Fel kellett hagynom a hiúságommal, a lustaságommal, a közömbösségemmel. El kellett kezdenem újra foglalkoznom ezzel, hogy felépítsem magam megint.

Hogyan lehet jó a szex akkor, amikor már csak megszokásból csinálja az ember? Vagy mit váltok ki egy nőből, amikor már csak passzívan "helló szia, mi volt veled a munkahelyen" típusú életet élünk? Vagy amikor már csak a megszokások szerint telnek a napjaink, ahol semmi plussz nincs már?

Sokan ilyenkor jogosnak tartják ha félrelépnek, mivel jajj de unalmas a férjük/feleségük. Kell az izgalom, az új. Oké, de ezek is csak ideig-óráig működnek. Aztán mi van?

Elmondom. Rengeteg hasznos energiát áldozunk a hazugságokra, az újra, a szexuális álmainkra. Ezt az energiát pedig lehetne magunkra is fordítani!

Egy emberen tudunk változtatni, azok pedig kizárólag önmagunk vagyunk. Nem a párunkat kell megváltoztatni, nem a körülményeket(szerető), hanem magunkat. Háááát igen, ez meg melós dolog, energiát, lemondást igényel.

Hogyan is történik a házasság melletti ismerkedés?

- Először is jön a sírás, hogy jajj a feleségem/férjem elhanyagol, pedig én annyira megteszek mindent(első számú önbecsapás).

- Aztán a másik fél is bólogatva előadja a saját sztoriját, ahol ő is egy áldozat.

Szóval van két olyan ember, akik rezgése alacsony, belekerültek egy hazugság spirálba. Kitűnő alap egy új és jó kapcsolathoz, igaz?

Én ezeken átestem. Amikor az ember felébred, megijed saját magától, hogy hogyan süllyedhetett ilyen mélyre. Felejtsük már el, hogy egy házasság az csak úgy, magától, nulla odafigyeléssel, energiabefektetéssel egy tökéletesen működő, érzelmi, szexuális Kánaán lesz.

A harmadik félről még annyit, hogy ha az utcán végigsétálok, legalább 10 nőbe tudnék "szerelmes" lenni, mert szépek, fiatalok és kívánatosak. Valójában ez nem szerelem, hanem csak szexuális vonzalom, de ebben nincs semmi, emberek vagyunk, van szemünk, ösztöneink.

A nagy dolog ott kezdődik, hogy az ember ezek ellenére folyamatosan építi, óvja a kapcsolatát, elköteleződik, kitart, energiát fektet bele. Közös célokat tűz ki, dolgozik érte. Érzelmi és anyagi biztonságot teremt a párja és a családja részére! Tiszteli a másikat, ad neki mozgásteret, elismeri. Pontosan ezek azok a dolgok, amik a párunk szemében is értéket ad, és belőle is hasonló reakciókat fog kiváltani.

Oké, vannak menthetetlen kapcsolatok/házasságok is, ott a legjobb ha külön utakra térnek.

Amit leírtam az a saját életem, saját gondolataim. Bárki gondolhatja máshogy is, egy a lényeg: TE vagy a saját életed kormányosa, arra megy a hajó, amerre kormányzod...

2es szerintem nem erdemelted meg..

vegul miert lepett vissza a ferfi?

Szerintem egyaltalan nem konnyu feladni csapot-papot. Az az elmelet miszerint ha hazaskent igazan masba leszel szerelmes akkor biztosan lepsz teves, persze vannak kivetelek is. Mondom ezt ugy, hogy en a masik oldalon voltam vagyis a "szereto" jelolt. Egymasba szerettunk egy csalados ferfivel. En szerettem ot. O azt mondta, hogy o is engem, de keptelen volt kilepni a hazassagabol..igazabol amolyan erzelmi megcsalast kovettunk el..nem volt koztunk soha szexualis kapcsolat.

Aztan persze utana en is sokszor feltettem magamnak a kerdest, hogy ha igazan szeretett volna nem engem valasztott volna? Azt meg mindig nem tudom, hogy tenyleg szeretett engem vagy sem, de aztan rajottem, hogy o egy olyan ferfi volt aki nem lepett volna le soha es, hogy szerencses vagyok, hogy nem akart szeretosdit jatszani velem. O megmondta, hogy az erzelmei ellenere o nem kepes egy viszonyra es elvalni sem, de kozben lattam rajta, hogy a dontese ellenere kinlodik es nehez helyzet szamara is. Nehezen tudott elengedni. Meg most is faj, de tudom, hogy helyesen dontott es megertem annak ellenere, hogy majdnem belehaltam. Nem tudom mennyire segitett ez a tortenet.

5os..es te? szeretted azt a not?

4es..

3-as válaszoló sztorija, gondolatai egyeznek az enyémmel (ezért külön még egyszer nem írom le :)), azzal a különbséggel, hogy nő vagyok.

Könnyű mindenért a másikat hibáztatni, és egy szeretőnek a jó oldalunkat mutatva mártírkodni, milyen szerencsétlen az életünk.

25 éve élek házasságban, gyerekekkel, megjártunk több hullámvölgyet. TEljes mértékben egyet értek, magunkat alakítsuk jobbá, türelmesebbé, odaadóbbá, stb.

Irdatlan nagy meló rendbe hozni egy házasságot, amely egyébként jól működne, de megéri.

Válasz a 4-esnej.Azért lépett vissza a közös életünktől,mert a felesége felajánlotta neki,hogy megtarthat engem, de otthon kell maradnia.Ez az ajánlat meg nagyonis imponált a szeretőmnek.Én a szeretősdibe akkor nem mentem bele,ő próbálkozik mai napig,de nem adom be a derekam.Utólag kiderült a felesége nem is gondolta komolyan ezt az ajánlatot.Nem is bánom már,hogy nem jöttünk össze,ha egy ilyen ajánlat pár óra alatt meghülyítette a szeretőmet,akkor nem is szeretett igazán

(javítok-ex szerető)