Tenyleg ekkora bün hogy vannak igenyeim amit otthon nem kapok meg es ezt egy 10 evvel fiatalabb amolyan alfa him karjaiban talaltam meg?

50 eves no vagyok de az a tipus aki 10-et letagadhat. Ferjnel vagyok, vele 15 eve. Sohasem volt fergeteges az agyban. De szerettem, segitett felnevelni az elozo hazassagaimbol szuletett ket lanyom. Tulajdonkeppen jo ember. A masik problema hogy nemetorszagban dolgozik es csak havonta 1-2 napot tolt itthon. Sokszor gondolkoztam rajta hogy elhagyom de mivel mindig is haztartasbelikent eltem mellette ezt nem tudom megtenni. Az utcara megsem mehetek. Ket eve elkezdtem isnerkedni pasikkal. Par gyenge kiserlet utan jott ez a fiu. Nos.. igy nem fordulhat elo hogy felboritsa a hazassagomat. Igazábol semmi mas nincs koztunk csak megadjuk egymasnak amit otthon egyikunk se kap meg. Mostanaban kezdett el arrol beszelni hogy kellemetlenul erzi magat es alig tud a felesege szemebe nezni. Es hogy az Ő szavaival elve mocskos ez a viszony. Tenyleg ekkora bun, ha mindketten csak egy kis oromot keresunk? Mivel sosem derul ki kinek artunk vele? Hiaba mondom neki hogy mindegy hogy egyszer vagy szazszor tortent meg. Mar ne agyaljon rajta. Raadasul mar velem sem olyan aktiv. Mindig megy a miatyank mostaban. Magyarul lelkizik.