Vajon jól éljük az életet?

Ki hogy. Nekem már idők kezdetétől meg van a párom és mellette, egyetlen egyszer sem éreztem, szerelmes lennék másba, vagy akár nagyon vonzódnék máshoz. Előtte is voltak kapcsolataim, amiket nagy szerelemnek hittem,de rá kellett jönnöm, nem szerelmek voltak, csak kellett mindig szimpatikus nő, akit lehet dugni.

Vagy is, semmi szükségem, hogy 120 alkalommal legyek szerelmes. Kéne hozzá élni vagy 300 évig:)) Mert az nagy különbség, megdugnám, vagy szerelmes vagyok.

"Vajon tényleg az a normális hogy 1 embert szeretsz és holtodiglan holtodiglan"

Szerintem igen.

"ha romlik a kapcsolat akkor mindent megprobalunk és már nem lesz ugyanolyan de benne maradunk mert ez így helyes hisz a kapcsolatra a házasságert tenni kell"

Gondolj bele, ha van egy autód, és valami elromlik benne, de akár csak eljön az olajcsere ideje, akkor inkább eladod és veszel helyette másikat?

"Mi van ha az lenne a normális h mindent csak addig csinálunk míg örömet okoz míg könnyed míg feltölt és ahogy valami lehuz és energiát nyel el akkor lépünk és mást választunk."

Ja, ezt csinálják a gyerekek, ezt hívják felelőtlen, megbízhatatlan, lump embernek. Dolgozni se mész el, ha aznap inkább otthon tévéznél?

Bár ez nem a legjobb hasonlat. Az a helyzet, hogy éppen azért "kell" dolgozni a kapcsolatért, hogy örömmel töltsön el. Gondolj bele, az élsportolók is lehet, hogy néha inkább aludnának egész nap, vagy inkább benyomnának egy csokitortát a diétás kajájuk helyett, de hosszú távon sokkal többet ad és nagyobb boldogságot okoz az, amibe belefektetik azt a sok munkát és időt és energiát. Egy jó kapcsolat is ilyen.

"Mi lesz ha az utolsó pillanatban megbanjuk hogy nem éltünk igazán hogy nem voltunk 120szor szerelmesek ha csak egyszer éltük át azt a forró szenvedélyt amivel megbabonazza az embert a szerelem."

Nem éltünk igazán? Miért, az az "igazi élet", hogy 120 emberrel kefélek? Nem tudom, nekem inkább ez tűnik üresnek és céltalannak, és nagyon megbánnám, hogy ilyen baromságokra csesztem el az életem, nem építettem egy normális, hosszú kapcsolatot.

"Mi van ha úgy kellene élni hogy 2 emberben megindult a szikra akkor megy a szíve után és addig csinálja amíg jó neki. Miért kell gyotrodni egy rossz kapcsolatban azzal a jelszóval hogy majd megjavitjuk majd helyrehozzuk meg alkalmazkodni KELL"

Úgy KELLENE? Ezt hogy érted? Ha összeveszünk a párommal, és nem szakítunk 10 percen belül, akkor kijön a rendőrség? Ne röhögtess.

Amúgy most se "kell" gyötrődni egy rossz kapcsolatban, egészséges ember megpróbálja javítani a problémákat, de ha végképp nem megy, akkor kilép a dologból. Ne keverd a kapcsolatfüggőket mindenki mással, aki hosszútávú kapcsolatban van....

Én egyébként nem érzem "gyötrődésnek", ha valami gond felmerül a kapcsolatomban, és együtt dolgozunk, hogy kijavítsuk.

De aki nem ilyen, azt semmi nem tartja vissza attól, hogy az első problémánál szakítson. Lehet, hogy lemaradtál, szóval most szólok: manapság szabad házasság nélkül együtt élni, legális a válás, a sima szakításba meg senki nem szól bele. Nincs olyan, hogy benne "kell" maradnod egy kapcsolatban.

"Mi lenne ha kompromisszumok nélkül élnénk? Azt választanak akivel elindul a kémia. És addig csinálnánk amíg mindenkinek jól esik.."

Hogyhogy "mi lenne"? Elég sokan csinálják ezt, kérdezd meg tőlük, hogy sikerül. Az állatoknak pl elég jól bevált módszer, bár ott se minden faj ilyen.

Mindenesetre a személyes véleményem, hogy egy kötődésre képtelen, felelőtlen embernek, aki mindent felad amint nehézségei támadnak, elég boldogtalan élete lesz, ugyanis a párkapcsolat opcionális, de pl dolgozni hogy akarsz ilyen mentalitással?

Arról nem beszélve, hogy ha mindenki így állna a kapcsolatokhoz, akkor kihalnánk, mert ki az, aki ilyen világban gyereket akarna szülni? Egy gyerekhez igenis kell az elköteleződés, a kitartás, a problémakezelés, a kompromisszumok, a tolerancia, és nem véletlenül alakult ki az evolúció során, hogy legalább a gyereknevelés idejére fix partnere legyen az embernek.

Szerintem élj úgy, ahogy jó neked. Ennyi.

Szerintem fontos ebben egy társ.

Most a párodnak kell tennie érted.

"ifjú platón"

lmao

"Mi van ha az lenne a normális h mindent csak addig csinálunk míg örömet okoz míg könnyed míg feltölt és ahogy valami lehuz és energiát nyel el akkor lépünk és mást választunk."

Ez nem éppen egy érett, önzetlenségre törekvő gondolkodás. De majd megtudod a saját bőrödön tapasztalva, ha emberedre találsz, hisz sajna sokan élik így az életüket. Elválsz, összejössz valakivel, szerelmes leszel, ő meg otthagy a pics@ba mert neki pl. addig okozott örömet a dolog, míg ágyba vitt párszor. Jól esne?