Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Most mi a fenét tegyek?! (Részletek lent)
Huszonéves férfi vagyok. Tegnap baráti társasággal elmentünk iszogatni egy kicsit, fiúk, lányok vegyesen. A vége felé már mindenki elázott kissé vagy nagyon, akkor látom, hogy egy nőnemű barátom egy pasassal a baráti társaságból eltűnik a női mosdóban. Részeg voltam, nem hülye, szóval felfigyeltem erre. Kb. negyed óra múlva kerültek elő nagy sunnyogva. Gondolom, nem a csempéket fényesítették odabent. (Tuti, hogy együtt voltak a mosdóban, azon a folyosón csak két ajtó van, a férfi meg a női mosdó, én nem sokkal utánuk kimentem a férfi wc-be, ami üres volt.) Ja, nem lenne gond a dolog, fiatalok vagyunk, egyszer élünk, de apró szépségfoltja a dolognak, hogy a csajnak vőlegénye van, a pasasnak megy alig egyéves házassága. És a tetejében az est végén a csaj felhívta a vőlegényét, hogy vigye haza őt.
És itt jön a gond. Alapból távolságtartó típus vagyok, nem bízom meg akárkiben. Azóta látni sem bírom egyiküket sem, főleg a csajt, mert vele még bizalmasabb is (volt) a barátságunk. Mindig az jár a fejemben, hogy aki megcsalja a vőlegényét/feleségét, aki képes ilyet tenni azzal, akit elvileg a legjobban szeret, az engem vagy más barátját/barátnőjét még nagyobb lelki nyugalommal szúrná hátba, ha úgy adódna a helyzet. Hogy osszam meg ilyen emberrel bármilyen magánjellegű gondolatomat, érzésemet, ha egyszer ennyire érzéketlen és megbízhatatlan?
Ilyen esetben érdemes kukázni egy barátságot? Attól félek, túl feltűnő, ha mostantól nem keresem többet, letiltom, stb. ezeket az alakokat. De ha meg találkoznánk, nem tudnék úgy tenni, mintha mi sem történt volna, ha máshonnan nem, a viselkedésemből levágnák, hogy a pokol s..ggébe kívánom őket.
válasza: válasza:Érdekes hogy mindenki a kérdezőt támadja, amikor ő neki csak annyi a bűne hogy nem igazán bírja elviselni az ilyen jellemet.
Ha azt írta volna hogy márpedig ő elmondja a másik félnek akkor jöttek volna a kommentek hogy ne avatkozzon más házasságába...
Ha meg eddig barátként gondolt rá akire támaszkodhatott, akkor elég nagy erkölcsi megzuhanás hogy még azt is becsapja akivel házas/házasodni akar nem is olyan régen (vagy sokára).
Lehet mondani hogy nem ismeri a hátteret, de akkor mi lenne? Miért nem bontották fel az eljegyzést ha olyan súlyos a háttér?
A ,,nagy hibát követtem el mert kicsit többet ittam" meg inkább egy 16 éves kifogása mint egy felnőtté. Ameddig nem issza le úgy magát hogy kiszakad az egész addig felesleges ilyennel dobálózni, mert addig megvan a saját akarata.
válasza:Kérdező, ha te valóban férfi vagy, akkor közel áll hozzád a logikus gondolkodás. Hadd kérdezzem meg tehát tőled, (mint férfi a kérdezőtől:D) hogy ha te nem szereted annyira párodat, hogy ne csald meg, az kinek a "bűne"? Ki nem tudta fenntartani a szerelmed, a hűségedet? Ki "engedte", hogy mást is észrevegyél rajta kívül? Ki nem ápolta a kapcsolatot?
Csak a tinik hiszik úgy, hogy a hűség jellemvonás, vagy tulajdonság. Frászt! Ahhoz vagyunk hűek, akit igazán szeretünk. Aki annyira fontos nekünk, hogy minden(-ki) más eltörpül mellette. Nem a sarki fűszereshez, nem a 8.B osztályhoz, hanem a szerettünkhöz. Érted?
Ha engem megcsalnak, nem az a "büdös qrva" hibás. Én voltam kevés neki!
Most persze azzal jönnek a bűn nélkül való jellemóriások, hogy ha nem szereti annyira, miért nem szakítanak.
Nos, a szerelemnek vannak fokozatai. Ezeket a fokozatokat azonban csak az érzékeli, akinek van viszonyítási alapja. Aki eddig nem találkozott olyan személlyel, akinek az első pillantásától megroggyant a térde, annak fogalma sincs, hogy ilyen is létezhet. Olyan valaki, aki csak két étkezés közötti pár órát éhezett, sohasem érti meg, milyen egy etióp kisgyerek éhezése. Mert nincs viszonyítási alapja. A legtöbb párkapcsolat pedig ilyen. Azt hiszi az ember, hogy megtalálta az igazit, a nagy Ő-t. Közben pedig az egész csak Evolúció bácsi mesterkedése. A rózsaszín fátyol, hogy ne lásd a valóságot.
Nincs is ezzel baj. Így szép, így jó. Csak látni kell, hogy nem minden fekete és fehér. Nem minden kapcsolat, vagy házasság holdfényes lányregény.
Ami történt, megtörtént. Nem ellened követtek el merényletet, nem kell annyira felfújnod az ügyet. Azért cselekedtek így, mert akkor, abban a pillanatban így látták helyesnek. Te is úgy teszed a dolgodat, ahogy helyesnek látod, s ez nem mindig fedi a mások elképzeléseit. Majd az idő eldönti, hogy kinek volt igaza. Neked, vagy a téged lenézőknek. A csalóknak, vagy neked, aki lenézi őket...
válasza: válasza: válasza:Miquel
"Én voltam kevés neki!"
Azért van mással mert más mellet jobban érzi magát, másra van szüksége.
Megcsalás arról a személyről szól aki megteszi, az ő helyzet kezeléséről.
Akit megcsalnak meg szembesül egy helyzettel. Mindenki eldőnti mit kezd evvel.
Mi van ha két szereplő nyitott kapcsolatban él?
Kérdező első körben beszéljen veluk, aztán eldőnti ő, hogy érez.
Érdekesek a válaszok. Vagy az én k... anyámat, amiért sz...ul esik látni, hogy hova süllyed, akit addig többre tartottam, vagy látatlanban megmondják az okosok, hogy a csaj biztos jobb barát, mint én, mert blablabla...
Ami miquelt illeti: oké, ez is egy álláspont, hogy a hűség nem erény, hogy az ember ösztönlény, azt teszik, amit abban a pillanatban helyesnek találtak, stb.... Általában azok és akkor fogják az ember ösztönlény mivoltára a dolgokat, akik és amikor pillanatnyi hasznot remélnek az helyzet ilyen értelmezéséből.
Az emberi pszichének igen, két része van. Ott van bennünk az ösztönlény meg ott a kulturlény. És a hűség valóban tanult valami, a kulturális komponensünk része, mint ahogy az is, hogy nem végezzük a dolgunkat a nyílt utcán, nem rúgunk arcon valakit a villamoson, csak mert nem tetszik az ábrázata, vagy nem lopjuk el a közterekről a szobrokat, mert épp megtetszettek nekünk. Gondolom, a legtöbb "ösztönlény", aki szerint úgyis csak Evolúcióbácsi rángat minket dróton, és aki lefitymálja az emberi lét kulturális aspektusát, rohanna a rendőrségre, ha pofon vernék, és nem törődne azzal, hogy a támadója csak azt tette, amit épp abban a pillanatban jónak látott...
Szóval ja, ha valaki már kulturlényt játszik eljegyzéssel, házassággal, monogámiával, akkor az győzze le az ösztönlényt. Ha viszont a szabadság kell neki, semmi baj, de akkor meg minek a képmutatás?
***
Egyébként átgondoltam a dolgot, és beszéltem a csajjal. Azt mondta nagyjából, amire számítottam: részeg volt, megbánta, szörnyen érzi magát.
válasza:Hát mi mást tudott volna mondani.
Szerintem egy ilyen sablon könyvet ki lehetne adni.
Gondolom a vőlegényével még nem beszélte meg a dolgot... "még".
válasza:#15
Hát én meg többször olvastam a kommentjeit, és mindig röhögök rajta, hogy mennyire gecibuta, ő viszont mennyire bölcsnek hiszi magát :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!