Férfitársaim, ti hogyan viszonyulnátok egy ilyen helyzethez?

Sokan azt állítják,hogy egy kapcsolat vagy házasság alapja a bizalom,ami szép és nemes tulajdonság,de nagyon undorító dolog ezzel visszaélni.A párod a bizalomra alapozva elvárja töled,hogy ne féltékenykedj,tekintsd az ő barátkozását teljesen természetesnek,pedig biztos tudja,hogy amit csinál az már túllépte az a bizonyos határt.A legrosszabb,hogy kétségek között tart és ha látná rajtad a bizalmatlanság jeleit,tutira ő lenne felháborodva(gondolom).

Mi itt(és te is) csak találhatunk,hogy mit tehet a feleséged,de sajnos én is átéltem régen egy ilyen helyzetet.

Bár az tényleg jó jel,hogy a szerelmi életetek rendben van,mert ha ott is éreznél valami változást,akkor 100%-ra mondanám,hogy már megcsalt a feleséged.

Régen az én feleségem is hasonló módon sok időt töltött a kollégájával,aki elkísérte párszor veszélyes külföldi autóútra ,én pedig örültem neki,hogy nem egyedül vezet reggelről estig egy magányos nő több országhatárt is érintve.

Este mikor hazaért mindent elmesélt és azon gondolkozott,hogy miként fogjuk tudni meghálálni a pasinak a ránk szánt idejét.Aztán a pasi szüleinek tudott valamiben segíteni a feleségem,természetesen sok időt töltve a családjával.

Amikor engem már kezdedett zavarni a dolog,akkor sort kerítettem a "őszinte beszélgetésre",amire sok ember esküszik ilyen helyzetben.Elmondta,hogy ő soha nem tudna megcsalni senkit,előbb kilépne a kapcsolatából és utána kezdene újat csak.Nagyon undorító ha valaki nem így csinálja.Azt is bánja,hogy elfogadta a férfi segítségét,mert nincs kedve viszonozni.

Ez engem megnyugtatott,de legbelül éreztem,hogy valami nincs rendben.

Pár nap múlva nagyon furcsán viselkedett és én egy diktafont tettem az autóba,mielött elindult otthonról.

Este a meghalgattam a hanganyagot,amin elmesélte a feleségem a pasinak,hogy amikor náluk volt,teherbe esett tőle.

Még az ellenségének sem kívánja az ember azt az érzést.

Nekem is az volt a bajom,hogy túlságosan bíztam benne .

Járj nyitott szemmel,hallgass a megérzéseidre.Ilyen esetben nehéz megtalálni a bölcs középutat,amikor még nem tünsz féltékenynek és így nem váltol ki ellenszenvet,de még nem leszel palimadár sem.

Megnyugtatok mindenkit, nemcsak munkatársak között alakul ki ilyen gusztustalan "kapcsolat". Nekem volt szerencsém átélni, hogy a drága exem a sógorával szűrte össze a levet. Persze tagadott mindent és az én hibáimat hangsúlyozta, amikor szakított, majd utólag derült ki, hogy a sógorával előbb ünnepelték a kapcsolatuk évfordulóját, mint a mi szakításunk évfordulója volt.

Nekem is volt nagyon kedves kolléganőm, akivel jókat lehetett beszélgetni, de havonta max egyszer futottunk össze cégen kívül és akkor is jobbára a többiekről és a munkáról esett szó. Akkor az exem féltékeny volt, amiben talán volt is valami, de amit fent leírtál bizony az már nagyon sok. Egybként neked is azt javaslom, hogy tedd magadban mérlegre a dolgokat, le tudsz vele ülni és átbeszélni ezt a témát, vagy lehetetlen? Mert akkor jobb, ha különváltok. Illetve felteheted a lánynak a kérdést, ha fordított leosztás lenne, Ő mire gondolna, zavarná-e?! (ugyanis a nők sokkal ragaszkodóbbak tudnak lenni). Ha zavarná, akkor emlékeztesd min mész keresztül, ha pedig nem, az is egy válasz...

Szerintem, elégé cinkes ha férfinek nevezed magad, mert ebből bőven látja bárki, hogy orrodnál fogva vezet.

Csak éppen nem előtted szexelnek.