Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti hogy reagálnátok?
Mit szólnál, ha csinálnátok egy olyan hetet, ami egymásról szól, de tilos benne szexelni? Közös programok, tánc vagy bármi szép, séta, színház, amire vágytok, beszélgetés gyertyafénynél, filmnézés.
Akkor nem érezné azt, hogy minden közeledés csak "arra" megy ki.
Tisztelem a 3-ast, és minden jót kívánok neki, hogy megtalálja a boldogságát! :)
"Természetes h nem szerelmes belém én se belé de a szex nem csak két szerelmes ember között működik. "
Ezen kicsit megakadt a szemem, és nem feltétlenül azért, mert nem lángoltok, mert az valóban természetes, az nem ilyen állandó dolog.
No de ebből mintha olyan benyomásom lenne, hogy ennyire nagyon nincs meg köztetek a vágy, vonzalom, összhang..
Milyen amúgy a kapcsolatotok, hogy írnád le?
Szoktatok azért együtt tartalmi időt is tölteni? Foglalkoztok egymással eleget? A szex az sokszor agyban kezdődik...
HA meg ennyire nagyon elvagytok hidegülve, éltek mint 2 lakótárs, vagy idegen, nem nagy meglepetés, hogy nincs vágy. A robotszerű szex sem lenne jobb. (Tudom, a vágyat egy hosszú kapcsolatban eleve nehezebb fenntartani)
Szóval én a lelki ráhangolódást alkalmaznám a helyedben,amit a 11-es mondott kezdetnek pl jó ötlet.
Tudod mi jó ötlet még? Csinálj apró meglepetéseket neki, de valami személyeset. Pl rejts el apró kedves üzeneteket, vagy várd valamivel mire hazaér. Találj ki valamit.
Én ezeket próbálnám meg, egy nőnek az érzelmek is szerepet játszanak a szexnél azért valamennyire.
Csak azért mert házasok vagytok, az nem csak annyiból áll, hogy mert muszáj, szexeltek is azért.
Én a fentieket tenném, és ha nem segít ez sem,
(akkor szerintem semmi sem), és véleményem szerint, ahogy 3-as is írta, érdemes bátornak lenni és elengedni, ha nincs más út,mert nem vagytok még nyugdíjasok, és egy életetek van. Érdemes jól eltölteni.
Köszönöm 12 es, így legyen. :)
Kérdező nagyon jók a meglátásaid, valóban.
Tökre egyetértek sokmindenben, sajnos egy hosszú kapcsolatban nehéz már kezelni a kialakult helyzetet.
Az ötletek jók és valóban eszembe is jutottak ilyen gondolatok de. Először, hiába teszek úgy mintha nem arra menne ki a dolog hogy legyen szex ha mégis ez van az egész mögött. Ez tiszta képmutatás lenne. Kettő és most őszinte leszek engem sok fenti dolog hidegen hagy. Miért csinàljam ha semmi örömöt nem érzek abban hogy táncolni menjek vagy gyertyafénynėl beszélgetni? Ő mondjuk miért nem jön el velem kirándulni? Ha csinálom akkor megint ott vagyunk hogy csak azért csinálom hogy legyen szex vagyis nem őszinte a dolog. Azėrt miért nem kíván meg ha elmosogatok főzök és alapban egész jó férj és apa vagyok? :) Igen lehet önző vagyok hogy nem erőszakolom meg magam és nem megyek el táncolni. De miért mindig csak én?
A kapcsolatunk jellemzėse? Egy rohadt jó kft-t vezetünk amit úgy hívnak család. Pluszban olyan extrák hogy Tisztelet elismerés megbecsülés a måsik alapítótag iránt. Erős túlzás lenne azt mondanom hogy teljesen elhidegülve ėlünk.
És a harmadik. Az előző bekezdésben leírtak ismeretében illetve hogy elég borúlátó vagyok és lehet valami hibádzik velem ( 3 kapcsolatból 3 szor ment el a vágy) minek menjek el? Ez az eddigi legjobb kapcsolatom a párom jó feleség és jó anya. Jobbat nem is kívánhatnék ilyen tekintetben.
Durva.... :(
Igazad van, hát nem tudom, ha máshoz mész a szex miatt, szerintem ne tudja meg. Merthát vannak igényeid...
Menopausaban is csokkenhet a libido,vagy fogamzasgatlo miatt.
Ha egyik se,es betegseg se,akkor meglehetne probalni feltekennye tenni,tudom morbid.De a nok olyanok,ha neki nem kell mar a ferfi,de latja,h mas nonek bejon,visszater a versenyszellem...
Most ez lehet, hogy hülyén hangzik, de bennem sincs túl sok vágy. Nem csak a párom iránt, egyszerűen senki iránt... Fogalmam sincs hogy vagyok összerakva, de ez az igazság. A párom nehezen viselni, de megtanultunk kompromisszumokat kötni. Én tudom, hogy ez neki lételeme, ezért megadom neki azt, amire vágyik hetente egyszer legalább. Ezen felül ha csak egy kicsi vágyat is érzek a szeretkezésre, akkor azt azonnal tudatom vele. Azzal, hogy én ezáltal sokkal jobban figyelek a testemre és a halvány szikrát nem elhessegetem, hanem tüzet pórbálok csiholni belőle, igen sokat segít. Nem mindig tudok ott lenni 100%-ban és ezt ő is észreveszi, ugyanakkor mondjuk egy ferde éjszaka után félrészegen még mindig letépjük egymásról a ruhát.
Ebből azt gondolom, hogy nincs akkora baj, egyszerűen hülyén vagyok összerakva és nem segít, ha fenyegetni kezd, sőt... inkább komolyabb ellenállásba ütközne.
Nekem az segít, hogy őszintén elmondhattam neki, hogy én ilyen vagyok és egyszerűen nem vágyom rá. Ő is elmondhatta, hogy ő viszont nagyon is vágyik rá, mert ezt leszámítva tökéletesnek érzi a kapcsolatunkat. Én nem szeretném elveszíteni, ő sem engem, ezért valamit valamiért alapon, ő megértőbb, én többet vagyok vele együtt.
És igenis ne fogdosson állandóan, ha hozzábújok, ne érezzem minden mozzanatából, hogy ez csak azért van, mert akar valamit, mert ezzel csak az ellenkezőjét éri el nálam. Sajnos.
Szóval nálunk a beszélgetés a gyógyszer erre. A fenyegetőzés semmiképpen sem.
Amondó vagyok részemről belefér olykor az érzelemmentes megcsalás. Megértem, csak csinálja úgy, hogy soha ne tudjam meg!
18.
Nekem ebben az a fura, hogy én még senkiről se szaggattam le a ruhát. Éb is csiholom a vágyat, megtanultam ellazulni, ráfókuszálni a megérintett testrészeimre, elterelni a tiltakozó vagy megalázott vagy bűntudatos gondolatokat.
Mégis az az érzésem, hogy klassz a szexuális életünk, mert az előzőekkel nettó utáltam az egészet. Mondjuk meg is szoktam, hpgy ez olyasmi, ami jár a fickónak.
Te meg letéped vkiről a ruhát és úgy érzed, nincs benned vágy.
Mennyire sokfélék vagyunk.
És tényleg. :)
Szürke hétköznapokon valóban nincs bennem vágy többnyire, de feldolgozom, hogy a páromnak erre szüksége van és mindent megteszek az ügy érdekében, mert tudom hogy sehova nem vezet a kapcsolatunk, ha valamit nem kap meg. Én is elgondolkodnék a jövőn, ha egy számomra fontos dolgot nem kapnék meg (pl. szeretetet, vagy az esti összebújást, simogatást, stb.) tőle.
Ittasan mindig is szeretethiányosabb voltam és ki lehetett hozni belőlem az állatot. Ez nem változott.
Néha viccesen megjegyzi, hogy ihatnék akár mindennap, de természetesen mindketten tudjuk, hogy ez nem megoldás.
Jelen pillanat ő elfogadja, hogy ilyen vagyok és én is elfogadom, illetve megértem, hogy neki ez igénye. Erre nem megoldás az, ha én behúzom a kéziféket és azt mondom, hogy nincs kedvem és ezért sosem szeretkezünk. Ahogy az sem megoldás, hogy ő fenyegetni kezd emiatt megcsalással, vagy elhagyással.
Én azt gondolom, hogy néhány év elteltével ez minden kapcsolatban problémaként jelentkezik. Nekem elég lenne havi 1 alkalom bőven, ő heti 2-3-mal elégedne meg. Hát közelítettük az igényeket és heti 1, nagyon max 2-re kerül sor akkor is, ha nem teljesen tudom átadni magam az érzésnek, avagy szeretkezni éppen nincs kedvem, de más módon mondjuk szerezhetek neki örömet és ezt igazán nem nevezném megterhelőnek.
Ergo kicsit a nők ellen beszélek annak ellenére, hogy én is nő vagyok, de én azt mondom egy jó kapcsolat alapja, hogy igenis megadjuk a másiknak azt, amire szüksége van és nem lehet azt mondani, hogy márpedig én nem ezért és ezért... Mi lennénk a legjobban megsértődve, ha holnaptól a párunk sosem ölelne meg, vagy sosem simogatna meg ezért és ezért...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!