Feleségem megbukott egy kb. egyéves viszonyával aminek voltak klasszikus jelei a kezdetektől fogva, csak nem tudtam megfogni. Végül aztán a harmadik is lelepleződött (nem nyomoztam) viszont ott a másik oldalon nemrég született kisbaba. Többi lent?

Érdekes. Nálunk is kilenc év után derült ki, hogy az asszonynak viszonya van. Én a haragnak engedtem. A harmadik feleségének tálalj ki. Ha azt is mindja majd, hogy nem hisz neked, akkor is eltöröd benne a bizalmat. Én megtettem. Ők szétkurták az életem, én is az övéket. A párom egy életen át bánni fogja, a harmadikat pedig olyan veszetesség érte, hogy sosem tudja majd meg, milyen normális csaladban gyereket nevelni. Hogy sajnálom-e a másik feleséget és gyereket? Nem. Mást sem erdekel az én gondom. Tudod a bosszúban az a jó, hogy igazságos! A masodlagos hatások nem érdekelnek! Utáljatok, pontozzatok le! Én meg mertem lépni, amit sokan csak tanácsolnak és nem bánom ennyi év után sem.

A bosszú sohasem igazságos. Nem utállak, és nem pontozlak le, mert nem szokásom, de az hogy a harmadik feleségét és gyerekét nem sajnáltad, sőt nem is érdekel, Gandhi egy mondását juttatja eszembe: a szemet szemért elv miatt az egész világ megvakul.

ez szép történet

Azóta mi van veletek, kérdező?