Olyan előfordult már veletek, hogy még nem csaltátok meg a párotokat, de biztosan tudtátok, hogy a közeljövőben nem fogtok tudni ellenállni a kísértésnek?

Már a címet elég volt elolvasni, hogy tudjam, hogy nő vagy.

Nem is mondok erre semmit, bár szidhatnálak, dehát nem tehettek róla, hogy nem fejlődött ki se az agyatok, se a gerincetek.

A karma nyilván egy baromság, ezért kell magunknak gondoskodni az igazságszolgáltatásról.

Remélem, a faszid se hisz ebben a karmás b***ziságban, és megkapod tőle, amit érdemelsz, miután lebuktál.

Az élet folyamatos próbatétel... tetszik vagy sem.

Alig akad olyan ember aki nem élné át ezt a szituációt... én is beleestem ebbe.

Én viszont nem ilyen 'carpe diem' módon élem meg a dolgokat, sokkal inkább erőpróbának. Nem azért vannak kísértések az életbe, hogy élvezzük azokat, hanem legyőzzük őket és önmagunkat, hogy megmutassuk mi irányítunk.

De az tény, hogy akit "szeretünk", szívből, igazán azt nem tudnánk így megbántani. Én is vonzódtam férfihez, ellenben tisztában voltam vele, hogy a párom olyan férfi akit 20 másikkal sem lehetne helyettesíteni, és komplett barom lennék ezt eldobni, ezt a kicsent, ezt a rejtett gyöngyszemet, csak azért, mert a testem mást megkívánt.

Vagy nem szereted eléggé a párod, vagy nem vagy igazán tudatába annak mekkora kincs a párod. (mindkettő lehetséges)

A 10-es válaszoló kommentjét meg legszívesebben arannyal kereteztetném be, mert nagyon igaz amit mond.

30 évem alatt még nem találkoztam olyan kísértéssel (pedig volt jópár), aminek ne tudtam volna ellenállni, akaraterő és önuralom kérdése az egész, nekem pedig ezek mindig erősek voltak.

Azt viszont neked kell eldöntened, megér-e neked annyit egy szimpla szexuális vonzalom kielégülése, hogy átverd és megalázd azt, aki mindig szeretett és melletted állt, meg akarsz-e szabadulni a maradék gerincedtől - de ha úgy döntesz, hogy igen, akkor majd ne sírj, ha neked nem tetsző következményi lesznek (mert ha abban bízol, hogy megúszod következmény nélkül, akkor nagyon el vagy tévedve).