Ki mit gondolna, ha a párját rajta kapná, hogy szexpartnert keres?

1. Elgondolkoznék, hogy ezt hogy nem vettem észre (persze észrevenném).

2. Megmondanám neki, hogy még jó, hogy beengedte púzóba!

3. Visz-lát!

Jártam így én is.

Barátnőm szólt, hogy látta badoon.

Kamu profilról dumáltunk. Megvártam, hogy hogyan közeledik, randizna e, stb. Miután nyitott volt mindenre, bevallottam ki vagyok és szakítottunk.

30/N

Kedves Kérdező!

Szerintem ne dönts elhamarkodottan!

Lehet, hogy ez csak egy alkalmi elhajlás, később abba fogja hagyni és békében fel fogjátok nevelni a gyereket.

Kár lenne, ha a gyerekek emiatt apa nélkül nőnének föl, te pedig viselnéd az egyedülálló anyasággal járó nehézségeket.

Amikor egy családban jön a gyerek, akkor csökken a szexuális élet intenzitása. Vannak pasik, akik ezt nehezen viselik, és ezért néha kalandokat keresnek.

Nem őt akarom mentegetni, nem azt mondom, hogy ez így rendben van. Mert nincs.

De mégis ez a jobbik eset. Mert ebben az esetben nem azért csal meg, mert már nem akar veled lenni, hanem azért, mert _per pillanat_ nem elég neki, amennyit együtt tud veled lenni.

Csak akkor szakíts vele, ha egyébként is problémák vannak a kapcsolatban.

Ha amúgy jól kijöttök, ha harmonikusan tudtok együtt lenni, ha megadja azt a segítséget, amire a gyerekek mellett van szükséged, akkor próbáljatok meg együtt maradni.

Azt is vedd figyelembe, hogy az érkező gyerek mellett a saját nyugalmadat mi szolgálná jobban.

Az nem, ha ez a feszültség benned marad. Annál a szakítás is jobb. Még jobb, ha együtt maradtok és meg tudjátok beszélni.

Ha ez nem megy, mert valószínűleg veszekedés lenne, akkor én a helyedben felhívnék egy olyan pszichológust, aki foglalkozik párterápiával és elmondanám neki a helyzetet.

Ő segíthet abban is, hogy meg tudjátok beszélni, és abban is, hogy higadtan tudj dönteni.

Sokan élnek úgy 30-40 éve házasságban, hogy előfordulnak ilyen elhajlások, de mégis együttmaradtak és sokkal boldogtalanabbak lennének, ha az első elhajlásnál szakítottak volna.

Az a helyzet, kedves kérdező, hogy aki ilyen kiszolgáltatott szituációban (kisgyerek + terhesség) szó nélkül ilyet tesz, most, amíg fiatal vagy, az idővel nagyobb aljasságot is tesz. Ha a gyerekek és az anyagi függőség miatt vele maradsz, akkor ezt is kihasználhatja, nagyon sok kapcsolatban a vak komondoron átesés így indul, eleinte csak megcsal.

Na de mindent félretéve, húgom a 2 hónapos babával menekült végül hozzánk, láttam ilyet, élőben is.

Szóval ha jót akarsz, leülsz beszélgetni vele, de az is biztos, hogy aki ilyet tesz, az a saját gyerekei ellen követ el súlyos, majdhogynem megbocsájthatatlan bűnt. És mint ilyet, nem kell sajnálni, ha esetleg lapátra kerül, és kevésbé lesz szoros kapcsolata a gyerekekkel.

Én tuti lapátra tenném az én férjemet, bármi áron, noha már 5 gyerekünk van, és ennyit tényleg nehéz egyedül felnevelni. Különben annyi lenne az önbecslésemnek.

Ha idővel visszakunyerálja magát, hosszú Canossa-járás után, talán kaphatna még egy esélyt. De alapból repülne minimum jó időre.

Különben lehetnek szexuális problémák, de azokat meg kéne beszélnie. Különben az egész kapcsolat semmit sem ér.

Engem meglepett, hogy nem olvastam olyan kommentet, hogy 'elgondolkodnék, hogy mit rontottam el, mi hiányzik neki, amiért szexpartnert keres'...

Az, hogy van egy gyerek, és érkezik a kistesó annyit jelent, hogy kétszer már biztosan voltatok együtt. De kérdés, hogy pontosan ebben a helyzetben mennyire élsz te vissza azzal, hogy fáradt vagy stb. és nem kapja meg "otthon a kenyeret".

Nem tudhatom, beszéltetek/beszéltek-e erről vagy csak simán lerázod, amikor közeledni akar hozzád.

Nagyon eltérőek az igények mennyiségben, és még azt sem lehet mondani, hogy mindig a férfiaknak nagyobb az igényük.

Tehát én elgondolkoznék azon, hogy miért fanyalodott erre a megoldásra, és mit javíthatnék én a mennyiségen/minőségen... Ez még nem az az állapot, amiből ne lehetne helyrehozni a dolgokat!

Sok sikert!

Ez most komoly??? 28 válaszolóból (ráadásul nem is kizárólag nőkből) 27 idióta??? Emberek, növesszünk már agyat! Az embernek nem természetes életmódja a monogámia!

Normális ember gyerekként meghallgatja a tündérmeséket, aztán felnőttként megérti, miért hívjuk "mesének" :) Épeszű ember megérti, hogy ha neki jól esik a változatosság, akkor a másiknak is. Épeszű ember felfogja, hogy a szeretet/szerelem nem azt jelenti, hogy az illetőt korlátozhatom az egyik életfunkciójában! Akinek van egy csöpp esze, mielőbb (ideális esetben már a kapcsolat elején) megbeszéli ezt a párjával és mindenekelőtt biztosítja arról, hogy ő nem akarja kisajátítani. Aztán nyilván más-más emberek más-más módon "veszik a lapot": amelyik emiatt lelép az menjen is; amelyik maradna de ellenkezik, az megérdemli hogy a háta mögött folytatódik ugyanaz; amelyik meg kölcsönös együttműködéssel válaszol, azt úgy hívják: az IGAZI ;)