Normális hogy ennyire tolerálják a megcsalást?

Tudod, kinek mi a normális, nekem már egy csók is kizáró ok.

Más pedig mindent eltűr.

Jó pár éve volt egy kapcsolatom, ahol én is toleráltam. Belegondolva azért tettem, mert nagyon szerettem és mert féltem, hogy elhagy. Micsoda baromság így utólag belegondolva. Attól, hogy megbocsájtottam neki, teljesen elvesztettem a tartásom, sem ő, sem én nem tudtam tisztelni magam többé.

Lejtmenetben ment tönkre a kapcsolat, hiszen ahol nincs tisztelet, nincs szeretet sem, csak a görcsös kapaszkodás, megfelelni akarás.

Én is amondó vagyok, hogy csak ugródeszkának tekintik egymást a párok, akiket felhoztál.

Normális (?) ember nem hiszem, hogy tolerálja a megcsalást.

hát, valakinek ez megy.

nekem azért sincs kapcsolatom, mert az ilyeneket nem bírnám, egy JÓ kapcsolatot (kölcsönös tisztelet, bizalom stb) meg nehéz kialakítani/találni olyat akivel működne.

valaki megelégszik ezzel is, az ő dolguk :)

egyáltalán nem normális. de én azt mondom,hogy ne szólj bele. az ő dolguk.

én is úgy vagyok vele ,mint te, nem tudnék megbocsátani megcsalást.és én sem lennék képes megcsalni a másikat. ha tegyük fel nem szeretem,akkor meg szakítanék és utána mennék máshoz.

az meg nevetséges,hogy nem akar egy két éves kapcsolatot eldobni ezért. 18 évesen 5 perc alatt találna új barátot. talán olyat,aki jobban megbecsüli. sok a két év, de ha nem működik akkor nincs miről beszélni.

Ez számomra is fura. Én nem nagyon tudnám ezt tolerálni, azt hiszem nagyon fájna egy ilyen eset, hogy utána már semmi nem lenne olyan, mint volt... "Kígyók a fűben", talán így lehetne jól jellemzni.

És én sem tennék ilyet, távol áll tőlem sok más férfi által megideologizált "az olyan megcsalás nem is megcsalás" "a férfinek szüksége van erre"(???) "vadászösztön" meg a többi dolog... Inkább egy stabil, erős és jól működő kapcsolat, én ebben hiszek (hinnék).

Mások pedig, hogy mit csinálnak az az ő dolguk. Ha nekik jó... csinálják. Ettől számomra még ugyanolyan emberek maradnak, csak az kizárt, hogy én összejöjjek egy ilyen nővel, férfiak esetén pedig kizárt, hogy helyeseljem a dolgot. Őszintén, de nem bunkón elmondanám a véleményem a dologról.

Persze ez csak egy vélemény a tengerben, és lehet túlságosan "álmodozó" is vagyok, hogy ilyeneket gondolok.

Nem tudom, hogy baratnöid hencegesböl vagy bizalombol osztottak meg veled titkaid, de azzal, hogy visszaeltel ezzel a bizalommal, te sem vagy a loyalitas mintapeldaja!

Persze, teged az erkölcs bajnoka cimere motivalt, nem az elvezkedes, de ettöl meg nem a te dolgod eldönteni, hogy mas titkait, föleg baratnödet megoszd barkivel is!

Mielött most itt agyon lepontoznanak (ha meg igen, az sem hat meg), termeszetesen en sem tartom helyesnek, amit csinalnak. De baratkent ezt velük beszelnem meg. Ha meg nem ertenek egyet velem, akkor eldöntöm, hogy ennek ellenere el tudom e fogadni öket barataimnak vagy tulsagosan különbözik az ertekrendünk ahhoz.

Es nezz magadba, hogy a 10/10-es pasinak nem -e azert mondtad el a titkot, hatha racsodalkozik, hogy te milyen öszinte lany vagy es mennyire ritka az ilyen stb? ... az, hogy te kapasbol elfogadnad, mar ugye leirtad. Es motivaciod nem -e abban rejlik, hogy miközben masok "boldogan" elik ki vagyaikat, mindenfele komoly következmeny nelkül, te meg egyedül maradtal? Az eremnek mindig ket oldala van!