Aki nem tud megbocsátani egy megcsalást, az nem is szereti a másikat igazán?

"Tipikus díszpéldánya vagy az olyan embereknek, akik regényeket tudnak írni, viszonylag összeszedettebb stílussal, olyan eszeveszett baromságot, amit komolyan elhiszel..."

Nocsak, tényleg? Nem ártana letenni valami bizonyítékot is az asztalra, mert a személyeskedésen és azon kívül, hogy véded a hagyomány álláspontját, még semmit sem támasztottál alá.

"A megcsalás nem a megcsalt fél hibája, hiába magyarázod, már-már habzó szájjal, áltudományosan a vélt igazad. Ha sz.r a kapcsolat, ki lehet lépni, meg lehet beszélni, javítani és nem megcsalni."

-->A habzó száj azt jellemzi, aki mondja. Az, hogy én alternatívákat vetek fel, amit kellőképpen is is fejtek, egy teljesen normális dolog. Nem kötelező engem olvasni, már írtam. Egy rossz kapcsolatból pedig nem lehet kilépni csak úgy, mert annyira egyszerűbb lenne, ahogyan te azt beállítod, akkor eggyel kevesebb problémája lenne a szakembereknek is. Egy rossz kapcsolatban még az érzelmek kavarognak, a raconalitás nem egészen világos. Kötődik is az ember a másikhoz meg nem is, szakítana is vele, meg nem is. Főleg a nőkre jellemzőek ez az érzelmi összezavarodás, akit egy átlag férfi képtelen megérteni, mert képtelen empatikusan viselkedni. Ez nem áltudomány, hanem tény. A tudományok meg nem tudom hogy jönnek ide. Miféle tudományra céloztál?

"Szimpla gyengeség és gerinctelenség, még akkor is, ha a másik a kérésünk ellenére sem változik."

Hogy a fenébe jön egymás mellé a gyengeség meg a gerinctelenség? (fúj ronda szó!) Elképzelni sem tudom, hogyan teszed egymás mellé a kettőt. De most hozzád passzolom a labdát, hogy kicsit jobban felvilágosíts erről.

"Kérdésedre a válasz: Igen attól még szerethetem Őt, de mivel kiderült, hogy valahol elveszett a gerince, hamar kiábrándulnék."

A kérdésemre adott választ természetesen tiszteletben tartom, bár az elfogadhatósága nálam vitatott.

'Ez nem így van. Ha a párod szeret téged, akkor neked nincs mit megbocsátani, mert nem csal meg. Ennyi. Én az a típus vagyok aki nem bocsát meg és megszakítja a kapcsolatot."

Én azt mondom, hogy a 21. század türkében a "szeretet" egy üzleti viszony.

Na jó, használjunk egy kicsivel árnyaltabb képet, mondjuk egy olyan virág, amit gondozni kell. Ha foglalkozol vele, akkor szebbnél szebb lesz, viszont ha elhanyagolod, akkor elszárad. Kérdésem a következő: A virág a hibás azért, mert elszáradt, vagy az, aki nem foglalkozott vele? Ahogy mondani, szokták, "költői a kérdés".

Nyilvánvaló persze, hogy a kép nem minden szempontból felel meg a valóságnak, de a lényeg szerintem átment. Mindenesetre én azt gondolom, hogy a valódi szeretet a fent említett példán túlmutat.

16:45-ös válaszoló!

"itt nem hagyományról van szó. nem arról, hogy elfogadott-e"

Azt gondolom, hogy a hagyomány nem csak a vallási és az etikai kérdésekhez köthető, hanem további gondolatokhoz is. Sok kérdésre ugyanis az általánosan elfogadott - vagyis a hagyományos - válaszokat adják. Szerintem ezeket érdemes felülvizsgálni néha.